A hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé, az üvegházhatású gázokat is ideértve. Egyes kínai, koreai, brazíliai és mexikói szemétlerakókban például naponta tízezer tonna szemét landol - írják a kutatók.A szemét-felhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amit jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban. "Jó úton járunk afelé, hogy több mint megháromszorozzuk a szemét mennyiségét" - figyelmeztetnek a szakértők. Jelenleg az európai és észak-amerikai ipari országok termelik a legtöbb hulladékot. Itt a tudósok szerint a napi szemétmennyiség 2050-ben érheti el a csúcsot, a népességnövekedés lassulásával és a technológiai fejlődéssel pedig ezután a szemét mértéke lassan csökkenhet. Ez bizonyos városokban akár korábban is bekövetkezhet. A kaliforniai San Francisco például a hulladék 55 százalékát újrahasznosítja, és azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra nullára redukálja a megmaradó szemét mennyiségét.A szemét elsősorban a városi régiók problémája: a városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők - a városiasodás pedig egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. 2025-re a napi szemét mennyisége elérheti a több mint hatmillió tonnát, amely elég lenne kukásautók 5000 kilométeres konvojának megtöltéséhez.Ott növekszik különösen erősen a szemét mennyisége, ahol a gazdasági növekedés is jelentős - jelenleg Kelet-Ázsiában, azon belül is Kínában. A prognózisok szerint a dél-ázsiai gazdaság, főként az indiai 2025 körül kezd erősen növekedni. A Szaharától délre lévő afrikai országokban ez 2050 körül várható. Pozitív példa San Francisco mellett a japán Kavaszaki, ahol az ipari folyamatok oly mértékben tökéletesedtek, hogy a város ma már évente 565 ezer tonnával kevesebb hulladékkal terheli a környezetet. Egész Japán példaértékű a szemétkezelés szempontjából: egy átlagos japán egyharmaddal kevesebb hulladékot termel, mint egy amerikai. Hoornweg és kollégái szerint mindez visszavezethető a kulturális normákra, a városok nagy népsűrűségére és az importtermékek drágaságára.
Napi 3,5 millió szemét keletkezik a Földön
Ha az emberek nem változtatnak szokásaikon, 2100-ra naponta akár 11 millió tonna szilárd halmazállapotú szemét keletkezhet - olvasható a kanadai Ontario Egyetemen dolgozó Daniel Hoornweg szakértő és kollégái által készített, a Nature című szaklapban bemutatott tanulmányban.
Olvastad már?
Niall Ferguson történész: A kemény igazság az, hogy a nyomás Ukrajnára nehezedik
Amerikai politológus a New York Timesban: Trump elintézte, hogy az USA immár nem különleges nemzet
A német szövetségi kormánykoalíció sorsát latolgatják a német lapok a két vasárnapi tartományi választás után
Új uralkodó a norvég monarchia élén, ahol a király nővérének sámán a férje és a nevelt fiára börtön vár
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
