Kína legfelsőbb bírósága e héten tette közzé azt a törvényi iránymutatást, amely szerint azok a bloggerek, akik „hamis információkat” vagy rágalmazó megjegyzéseket” terjesztenek az interneten, akár három év börtönbüntetésre is ítélhetők. Az eljárás akkor indítható meg, ha a „rágalmazó” megjegyzéseit legalább 5000 internetező látta, vagy legalább 500 alkalommal osztják meg – jelentette az Új Kína hírügynökség. Azok pedig, akik az „álhírek” felhasználásával tömegmegmozdulásokat szítanak, akár 10 évet is kaphatnak – derült ki a China Daily írásából.

A bloggerek üldözése nem új jelenség Kínában, ahol már  2011 őszén jogszabályban rögzítették, hogy a rémhírek terjesztése öttől tíz napig tartó szabadságvesztéssel, valamint 500 jüanos (mintegy 18,5 ezer forintos) bírsággal büntethetők. A törvényt pedig be is tartatják, ugyanis a kínai kormány idén nyáron jelentett be, hogy több száz ember vettek őrizetbe álhírek terjesztéséért az interneten. A hatóságok amúgy általában csalás vagy rágalmazás vádjával tartóztatják le a bloggereket, a rajtaütéseknek azonban rendszerint politikai háttere. A bloggerek által terjesztett „pletykák” nagy része ugyanis leggyakrabban a magas pozícióban lévő hivatalnokok korrupciós ügyeiről vagy szexuális kalandjairól szólnak.

Az egyik legnépszerűbb kínai-amerikai mikrobloggert, az egyébként milliárdos Charles Hszüet augusztus 23-án őrizetbe vették Pekingben. Azzal gyanúsítják, hogy szexuális kapcsolatot létesített egy prostituálttal.  Végül szeptember 10-ig volt előzetes letartóztatásban, és a rendőrség még nem döntött arról, hogy meghosszabbítsák-e a büntetését vagy szabadlábra helyezzék – írta a New York Times egy keddi cikkében.

„Senki nem mer majd posztolni”

„Igen gyakori az, hogy egy tartalmat 500-an megosztanak, vagy 5000-en megnéznek, így mostantól fogva senki nem mer majd posztolni”– írta a kínai közösségi oldal, a Weibo egyik felhasználója. Sun Jun-gong, a kínai Legfelsőbb Népi Bíróság és Ügyészség szóvivője azt nyilatkozta a China Daily-nek, hogy az iránymutatás célja megelőzni azoknak a híreszteléseknek a terjesztését, amelyek „árthatnak a társadalmi rendnek, és a nemzeti érdekeknek". Meg persze azokat, amelyek „a tömegek vagy a közrend megzavarásához vezethetnek, vallási, etnikai konfliktusokat okoznak. Már így is számos ilyen esettel találkoztunk" – tette hozzá Jungong

Miközben a hivatalos média azt közvetíti, hogy a szabályozások éppen idejében érkeztek, hiszen így biztosítható az „internet egészséges fejlődése”, a szólásszabadságért küzdő aktivisták és számos jogász az ellenlépések és a tiltakozások szükségességére hívja fel a figyelmet – írja a Telegraph egy keddi cikkében.

Politikai megfélemlítés

Mo Sao-ping kínai emberjogi ügyvéd azt mondta a Telegraph-nak: reméli, hogy az intézkedések nem mennek abszurd irányokba, vagyis azért nem fognak senkit bevinni, mert azt írja a Twitteren, hogy kilencen haltak bele egy balesetbe, miközben a valódi szám csak hét volt. "Úgy vélem, a közeljövőben az internetes szólásszabadság és a korrupció leleplezése el lesz fojtva” – álítja az ügyvéd. Egy kollégája, a szintén ügyvéd Jüan Julai – akinek már több mint 1,3 millió követője van a kínai Weibo mikroblogján – , azt írta: olyan gyorsan tették közre a törvény értelmezését, hogy nem volt idő egy nyilvános konzultációra. Szerinte a rendelet kihirdetése pánikot okozott a mikrobloggerek körében. „Az egész azért történik, mert a kommunista párt és a kormány nincs hozzászokva a szabad társadalomhoz és a demokráciához” – magyarázza.

„Az új törvényeket arra fogják felhasználni, hogy befogják a közösségi média használóinak száját, és a jó kapcsolattal rendelkező embereket, illetve a politikai vagy üzleti riválisokat megfélemlítsék” – írja Charlie Custer, a Kínával foglalkozó brit blogger a „Tech in Asia” nevű weboldalon.

Egyébként a törvény betartatása nehézségekbe is ütközhet, hiszen a legnépszerűbb kínai közösségi oldalnak, a Weibonak – amely a Twitter mintjára jött létre – több mint 500 millió regisztrált felhasználója van Kínában, és körülbelül 54 millió a napi látogatók száma. A világháló cenzúrázását Kínában mintegy 30 000 fő végzi, folyamatosan ellenőrzik a weboldalak, és a "kínai nagy tűzfal" segítségével megpróbálják kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyek a Kínai Népköztársaság „érdekeit sértik”. A kormányt kritizáló kommenteket pedig általában perceken belül törlik az internetes közösségi oldalakról, az is gyakori, hogy egy-egy oldalt napokra blokkolnak – 2004 és 2008 között például Wikipediához nem tudtak hozzáférni sokszor a kínai felhasználók.