Ebben megelőzték a neandervölgyiek a homo sapienst

Négy töredéket tártak fel német és holland régészek Franciaország délnyugati részén. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmányukban a tudósok azt írták, szarvas bordacsontjából készült simítóeszközök darabjait találták meg, amelyeket állati bőr kikészítéséhez használtak az ősemberek. Úgy vélik, a négy közül a legrégibb darab 51 ezer éves, a másik három töredék kora 42 ezer és 47 ezer év közé tehető. Hasonló szerszámokat ma is használnak a bőrművesek, ezt a lecsiszolt végű eszközt tolják végig a bőrön, hogy lágyabbá és vízállóbbá tegyék az anyagot.Eddig az volt a tudományos álláspont, hogy a homo sapiens tanította meg távoli "unokatestvérének", a neandervölgyinek a szerszámkészítést, ám a modern ember csak körülbelül 42 ezer évvel ezelőtt érkezhetett meg Közép- és Nyugat-Európába.A kutatók azt mondják, felfedezésük az első bizonyítéka annak, hogy az evolúciós zsákutcának bizonyult neandervölgyi ember maga készített csontból újfajta szerszámokat. Más korai neandervölgyi csonteszközök a kőből készült véső, fejszék puszta másolatai voltak. Ez az első szerszám, amely kihasználja a csont kedvező tulajdonságait, a hajlékonyságát és azt, hogy könnyen alakítható.A leletek tovább erősítik azt a nézetet, hogy a modern embernek ezek a távoli rokonai nem is voltak annyira primitívek, ahogy az széles körben elterjedt a modern korban, és azt is aláhúzzák, mennyi minden van, amit még nem tárt fel róluk a tudomány.Shannon P. McPherron, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója, az ásatáson részt vevő régész és a tanulmány egyik szerzője szerint feltehető, hogy más neandervölgyi lelőhelyeken is találnak hasonló eszközöket. Ám mivel valószínűleg addig használták a csontból készült simítót, amíg a néhány centiméteres hegye le nem tört - mint ahogy az a frissen feltárt szerszámtöredékeknél is volt -, ezért nehezebb lesz észrevenni őket.Afrikát elhagyva - a Közel-Keleten át - a modern ember 42 ezer évvel ezelőtt jelent meg Nyugat-Európában. Ázsiai lelőhelyeken sehol sem találtak a most feltárt csontsimítóhoz hasonló eszközt.McPherron azt sem tartja kizártnak, hogy a neandervölgyiek mutatták meg a homo sapiensnek a simító készítését, bár az egyértelmű, hogy a modern ember önállóan kezdett csonteszközöket csinálni. Azt is lehetségesnek véli, hogy a neandervölgyi vette át a technikát a modern embertől, ám az eszközök korát tekintve ez csak úgy történhetett volna, ha a homo sapiens a jelenleg ismertnél sokkal korábban megjelent már a kontinensen.Az új leletek olyan kérdéseket is felvetettek, hogy élhetett-e egy időben, egymás mellett a neandervölgyi és a homo sapiens, és ha igen, mennyi ideig. Sokáig úgy tartották, a két csoport évezredeken át tartott kapcsolatot egymással, sőt közös utódaik is lehettek, ám egy idén megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek utolsó európai képviselői is kihaltak mintegy ötvenezer éve, azaz több ezer évvel azelőtt, hogy a homo sapiens megérkezett volna. "Felfedezésünk arra utalhat, hogy hosszú időn át kapcsolatban állhatott a két csoport. A modern ember megérkezett Európába, majd talán visszavonult, később újra eljött" - tette hozzá McPherron. Más kutatók szerint azonban a bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy ilyen messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőlük.