Mi lesz az új cseh kormány sorsa?

A szavazáskor a 200 tagú alsóházban az új kabinetnek 101 képviselő támogatására van szüksége, hogy megkapja a bizalmat. Amennyiben a kormány nem kap bizalmat, ügyvezetőként fog működni egészen az új kormány kinevezéséig.A szabályok szerint ezután ismét a köztársasági elnök következik, akik újabb megbízatást adhat a kormányalakításra. Az alkotmány azt nem szabályozza, hogy ki kaphatja a második miniszterelnöki kinevezést, sem azt, hogy az elnöknek milyen hosszú idő alatt kell erről döntenie. Václav Klaus államfő például 2006-ban Mirek Topoláneket bízta meg kormányalakítással azután is, hogy első kísérlete kudarcot vallott. Másodszorra a Topolánek-kormány már megszerezte a képviselőház bizalmát. Az első és a második megbízatás között azonban négy hónap telt el.Helyi megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Klaushoz hasonlóan járna el Milos Zeman is. A parlamenti pártok jelenlegi nyilatkozatai szerint ugyanis Jirí Rusnok kormánya nagy valószínűséggel nem fogja megkapni a képviselőház bizalmát. Ha a parlamenti pártok addigra nem egyeznek meg a képviselőház feloszlatásáról, amely lehetővé tenné az idő előtti voksolás kiírását, akkor sor kerülhet a második kormányalakítási kísérletre. Zeman jelezte: ebben az esetben mérlegelné a koalíció azon közlését, hogy a 200 tagú alsóházban 101 támogatója van. Sajtókommentárok szerint viszont az eddigi kormánykoalíció olyan állapotban van, hogy ami ma biztos, nem biztos, hogy holnap is érvényes. Zeman is csak annyit mondott, hogy "mérlegelné".Miután a soron következő parlamenti választás rendes időpontja jövő év májusára esik, kérdéses, hogy a kormányalakítás elhúzódása miatt lenne-e még értelme az előre hozott voksolásnak. Az állam kiadásai egy ilyen választás alkalmával ugyanis mintegy 550-600 millió koronát tesznek ki. Amennyiben azonban a második kormányalakítási kísérlet is kudarccal végződne, a harmadik kísérletkor a képviselőház elnökének a joga, hogy megnevezze azt a személyt, aki újabb kormányalakítási megbízatást kapna. Ha az sem kapná meg a képviselőház bizalmát, akkor a köztársasági elnöknek joga van feloszlatni a parlamentet és kiírni az előre hozott választásokat.A bonyolult és nehézkes procedúra lényege - állítják cseh alkotmányjogászok - az, hogy a politikai pártok felelősen kormányozzanak, a kormányoldal és az ellenzék az országot érintő súlyos kérdésekben a lehetőségek szerint együttműködésre kényszerüljön, és se a kormányoldalnak, se az ellenzéknek ne legyen könnyű - bármilyen oknál fogva - előre hozott választást kieszközölnie. Az elmúlt két évtizedben valóban az volt a helyzet, hogy csak azután sikerült feloszlatni a parlamentet, hogy abban a mérvadó pártok megegyeztek, és sikerült bebiztosítani az alsóház feloszlatásához szükséges háromötödös többséget. Ez a 200 tagú képviselőházban 120 képviselőt jelent. Emlékeztetőül: az eddigi cseh kormánykoalíciók általában 101-102 képviselőből álló többséggel kormányoztak. Milos Zeman szociáldemokrata kormánya (1998-2002) pedig kisebbségben kormányzott. Ez úgy volt lehetséges, hogy az akkor Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) bizonyos pozíciók ellenében kötelezte magát, hogy nem buktatja meg a kormányt.Több cseh elemzőnek és politológusnak az a véleménye, hogy éppen a fenti időszakban találhatók a politikai és a gazdasági élet mai maffiaszerű összefonódásának gyökerei.