A The New York Times névtelenül nyilatkozó washingtoni kormányilletékesekre hivatkozva írta szombaton internetes oldalán, hogy a két ország közvetlen tárgyalásokról állapodott meg, és az iráni oldalon ragaszkodtak ahhoz: a megbeszélésekkel várjanak a november 6-i amerikai elnökválasztásokig, mert tudni akarják, hogy kik lesznek a tárgyalópartnerek.

A megállapodást a lap tudomása szerint amerikai és iráni illetékesek intenzív, titkos egyeztetései eredményeképpen hozták tető alá. Az egyeztetések szinte Barack Obama elnöki mandátumának kezdetétől folytak köztük - írta a The New York Times. Egy névtelenül nyilatkozó washingtoni tisztségviselő azt is elmondta az újságnak, hogy olyan iráni illetékesekkel jutottak egyezségre, akik Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének tartoznak elszámolással.

A Fehér Ház azonnal cáfolta a lap cikkét, amely két nappal az utolsó, nemzetbiztonsági és külpolitikai kérdéseknek szentelt elnökjelölti tévévita előtt jelent meg. "Nem igaz, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodott közvetlen tárgyalásokban vagy bármilyen találkozóban az amerikai elnökválasztások utánra" - tudatta közleményében Tommy Vietor, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette: Washington folytatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal a diplomáciai megoldás keresését, és kezdettől fogva azt mondta, hogy kész lenne egy kétoldalú találkozóra Teheránnal.

"Az elnök egyértelművé tette: megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, és megtesszük azt, amire szükség van, hogy ezt elérjük" - szögezte le a szóvivő, s rámutatott arra, hogy Washington elsősorban szankciókkal próbálja jobb belátásra bírni Iránt.

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azzal vádolják Iránt, hogy nukleáris programja atomfegyver előállítására irányul, Teherán azonban váltig állítja, hogy békés célú. Izrael azzal fenyegetőzött: katonai eszközökkel akadályozza meg Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert.