"Ahelyett, hogy megvádolnak, jutalmat érdemelnék azért a sok jóért, amit tettem" - idézte a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt felszólaló Radovan Karadzicot a Guardian kedden.

"Mindent megtettem, hogy elkerüljem a háborút. Sikerült elérnem, hogy mérsékeljük minden polgári lakos szenvedését." - mondta a bíróság előtt. "Többször hirdettem egyoldalúan tűzszünetet, és megálljt parancsoltam a hadseregnek, amikor már közel voltak a győzelemhez."

A 2008-ban Belgrádban elfogott Karadzic ellen már három éve folyik a per a délszláv háborúk idején elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljáró - az ENSZ által létrehozott - nemzetközi büntető törvényszék előtt.  A terhére rótt háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények közül súlyában kiemelkedik az 1995-ös srebrenicai mészárlásért való felelősség kérdése. A faluban boszniai szerb katonák mintegy nyolcezer muszlim férfit gyilkoltak le. Ez volt Európa második világháború utáni történelmének legborzalmasabb tömeggyilkossága.

A 67 éves boszniai szerb vezető a perben önmagát védi.

Háromszáz órán át beszéltek a tanúk

Karadzic ellen az ügyészek összesen háromszáz tárgyalási órán át sorakoztatták fel a vád tanúit. A vádlott hatszáz órát kért, de ő is csak háromszázat kapott a mentőtanúk meghallgatására és kikérdezésére. Ez a tárgyalási szakasz kezdődött most meg.  Karadzic mentőtanúként kívánja beidézteti többek közt Karolosz Papuliaszt, aki a boszniai háború idején Görögország külügyminisztere volt. A volt boszniai szerb vezető szerint Papuliasz alátámaszthatja ártatlanságát a szarajevói piactér ellen 1994. február 5-én elkövetett aknavetős támadás ügyében.

Karadzic szerint a Szarajevó elleni tüzérségi támadás körülményeit a muszlimok meghamisították. "Szarajevó az én városom, minden olyan állítás, hogy mi ok nélkül lőttük volna, hamis" - mondta.

A másik teremben Hadzicot kérdezik

Ugyanezen a napon a hágai bíróság másik tárgyalótermében a vádirat ismertetésével megkezdődött Goran Hadzic volt krajinai - horvátországi - szerb vezető pere.

Hadzicot, aki az önkényesen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnöke volt, azzal vádolják, hogy felelősség terheli az 1991 júniusa és 1993 decembere között a horvátországi Kelet-Szlavónia területén horvátok sérelmére elkövetett gyilkosságokért, kínzásokért, jogellenes fogva tartásért, embertelen bánásmódért, deportálásokért és rombolásért. Hadzic a per hivatalos kezdetét megelőző eljárás során ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.