A Holdon túl épülhet a NASA legújabb űrállomása

A kis létszámú személyzettel működtetett "előretolt állást" a Földtől 445 ezer kilométerre hoznák létre, vagyis az asztronautáknak sokkal messzebbre kellene eltávolodniuk bolygónktól, mint a 360 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) személyzetének. A létesítmény az elképzelések szerint a Holdra és a Marsra irányuló jövendőbeli küldetések kiindulópontja lehet.A lap értesülései szerint Charles F. Bolden, a NASA vezetője a közelmúltban tárgyalt a Fehér Házban, azt viszont nem lehet tudni, hogy sikerült-e kormányzati támogatást kapni a sok milliárd dolláros tervezet kivitelezésére.Az Orlando Sentinel birtokába jutott dokumentumok szerint a NASA egy kis állomást szeretne építeni, nagy valószínűséggel a 100 milliárd dolláros ISS építése után megmaradt modulokból. A 2. számú Lagrange-pontra tervezik, amely 61 ezer kilométerre van a Holdtól és 445 ezer kilométerre a Földtől. Ezen a ponton a két égitest gravitációja kiegyenlíti egymást, ily módon az állomás "lecövekel" az adott helyen, vagyis minimális energia szükséges a helyben tartásához.A NASA, hogy eljussanak oda, nagyteljesítményű hordozórakétát és űrkapszulát alkalmaz, amelyeket a tavaly nyugalomba vonult űrsikló helyettesítőjeként fejlesztenek ki. A hordozórakéta első útját 2017-re tervezik, az űrállomás építése pedig két évvel később kezdődne.Az űrállomás lehetséges feladatai közé sorolják a közeli aszteroidák kutatását, valamint robotok küldését égi kísérőnkre a célból, hogy holdkőzetet gyűjtsenek és szállítsanak vizsgálat céljából az "előretolt álláson" szolgáló asztronautáknak. A létesítmény a sokkal ambiciózusabb, például a Mars holdjaira, vagy akár magára a vörös bolygóra irányuló küldetések bázisául is szolgálhat.A NASA szerint az űrállomás révén az asztronauták a mélyűr eléréséhez szükséges repülési tapasztalatokat szerezhetik meg, és ezáltal csökkenthető a jövőbeli emberes küldetések kockázata.A tervek megvalósíthatósága azonban kérdéses, elsősorban pénzügyi szempontból, hiszen a szövetségi kormányzat takarékosságot hirdetett a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Így kevéssé valószínű, hogy a NASA a következő években képes elérni a jelenlegi éves 17,7 milliárdos költségvetésének növelését.A másik aggályos pont az űrhajósok biztonsága, hiszen napokba telne, míg elérnék az űrállomást, az eddigi legtávolabbi célpont, a negyven évvel ezelőtti Holdra szállás óta. Problematikusnak ígérkezik az utánpótlás biztosítása is, nem beszélve az esetleges mentőexpedíciókról vészhelyzet esetén. A javaslatból az sem derül ki egyértelműen, hogy állandó személyzettel számolnak, vagy csak időszakosan lesz lakott az űrállomás.Az Orlando Sentinel idézi az amerikai nemzeti űrbiológiai kutatóintézet szakértőit is, akik szerint az űrállomáson sokkal nagyobb gondot jelent majd a kozmikus sugárzás is, mint az ISS-en, hiszen kívül esik a Föld mágneses mezejének "védőernyőjén". "Lényegesen nehezebb lesz itt megóvni az asztronauták egészségét" - vélekedett Jeff Chancelor, az intézet kutatója.