Ecuador azt állította szerdán, hogy a brit kormány megfenyegette nagykövetsége megrohamozásával arra az esetre, ha nem adná ki a brit hatóságoknak Julian Assange-t, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját. Quito ezenkívül közölte: meghozta döntését arról, hogy politikai menedékjogot ad-e Assange-nak, és ezt helyi idő szerint csütörtök reggel jelenti be. Assange június 19-én menekült Ecuador londoni nagykövetségére, és politikai menedékjogot kért a dél-amerikai országtól, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak. 

"Ma egyértelmű, írásbeli fenyegetést kaptunk az Egyesült Királyságtól, miszerint ha Ecuador nem hajlandó kiadni Julian Assange-t, akkor elképzelhető, hogy megrohamozzák a londoni nagykövetséget" - közölte sajtótájékoztatóján Ricardo Patino külügyminiszter. "A leghatározottabban visszautasítjuk a nyílt fenyegetést tartalmazó hivatalos brit közlést. Nem vagyunk brit gyarmat. A brit kormány álláspontja elfogadhatatlan mind politikai, mind jogi szempontból. Az ecuadori nagykövetségre való, engedély nélküli behatolás a diplomáciai képviseletekről szóló genfi egyezmény nyilvánvaló megsértése volna" - tette hozzá közleményében, amelyet Rafael Correa elnökkel való találkozója után adott ki. Patino a találkozón átadta az államfőnek jelentését az ügyben. A jelentésről nem volt hajlandó semmilyen információt adni az őt kérdező újságíróknak. Arról viszont beszámolt, hogy az ügyben előzőleg magas szintű konzultációt folytattak Nagy-Britanniával és Svédországgal. 

Még ha Ecuador megadja is Assange-nak a menedékjogot, kérdés, hogy a WikiLeaks-főnök hogy tud eljutni a repülőtérre a nagykövetségről anélkül, hogy a brit rendőrség le ne tartóztatná. Az AP helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a brit figyelmeztetés ismertté válása után a londoni rendőrség megerősítette jelenlétét az ecuadori nagykövetség körül. 

A brit külügyminisztérium szerdán ismét közölte: "jogi kötelezettsége és eltökélt szándéka" kiadni Assange-t Svédországnak, amelynek igazságügyi hatóságai nemi erőszakkal gyanúsítják a 41 éves férfit. A minisztérium hivatkozott egy 1987-es törvényre, miszerint visszavonhatja bármely épület diplomáciai státusát, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai missziójával. Az AP kérdésére a minisztérium egy tisztségviselője közölte: a Quitóba küldött levél nem fenyegetés, hanem "a brit törvények egyértelművé tétele". 

Ecuadori elemzők szerint nem valószínű, hogy a brit hatóságok megrohamoznák a nagykövetség épületét. Julio Echeverria, a FLACSO egyetem egyik professzora szerint Nagy-Britanniában régi hagyománya van a diplomáciai missziók tiszteletben tartásának. Mauricio Gandara, Ecuador egyik volt londoni nagykövete pedig azt mondta: nem hiszi, hogy London fenyegetőzött volna, hiszen, ha Assange menedékjogot kapna, akkor a brit hatóságok nem biztosítanának neki szabad eltávozást, és ebben az esetben Assange hosszú ideig nem hagyhatná el a külképviseletet. 

Az ausztrál állampolgárságú Assange portálja hozzávetőleg csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A svéd hatóságok a férfit két egykori munkatársának feljelentése alapján gyanúsítják szexuális bűncselekményekkel. Assange tagadja ezen állítólagos bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Attól tart, hogy Svédország átadja az Egyesült Államoknak, amelynek hatóságai valószínűleg halálbüntetést maga után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg. 

Patino ecuadori külügyminiszter augusztus elején azt sugallta, hogy a quitói kormány a Svédországnak való kiadatás ellen van. Helytelenítette, hogy Stockholm nem volt hajlandó Assange-t Ecuador londoni nagykövetségén kérdezni. "Mindez nehezebbé teszi, hogy olyan döntést hozzunk, amely Assange kiadatásával járna" - jelentette ki a miniszter. "Ecuador a várható döntéssel arra törekszik, hogy megvédje Julian Assange életét, és biztosítsa a szabadsághoz való jogát" - fűzte hozzá.