A tavaly novemberi választásokon kormányra került konzervatív Néppárt még ellenzéki pártként fordult alkotmánybírósághoz a 2005-ös törvény miatt, de akcióba lendült a spanyolországi római katolikus egyház is, amely szintén hevesen ellenezte a jogszabályt. Püspökei részt vettek a törvény elfogadása elleni tömegtüntetéseken, amelyeket keresztény-konzervatív csoportok szerveztek.

Mariano Rajoy, az új kormányfő a kampányban azt ígérte: megváltoztatják a vitatott jogszabályt, és "szégyenről" beszélt ezzel kapcsolatban. A december végi kormányalakítás után azonban közölte: mielőtt bármit tennének, megvárják az alkotmánybíróság határozatát.

A spanyolországi melegszervezetek is régóta követelik, hogy az alkotmánybíróság egyszer és mindenkorra mondja ki, a melegházasságok ellentétesek-e az alkotmánnyal vagy sem.

Visszás helyzetet teremtene, ha az alkotmánybíróság helyt adna a kérelmeknek, és lehetővé tenné a törvény megváltoztatását. A módosítás a spanyol törvények értelmében nem lehet visszamenőleges, vagyis nem érintené azt a 25 ezer homoszexuális párt, akik már házasságra léptek, csak a jövőben házasodni akaróktól venné el ezt a jogot, sértve ezzel a jogegyenlőség elvét.

Szakértők szerint figyelembe véve a családjogi ügyekben kialakult bírói gyakorlatot is, az alkotmánybíróságnak el kellene utasítania a beadványokat. Nem lehet kizárni, hogy a taláros testület végül így is dönt, a ténylegesen kialakult helyzetre hivatkozva.

Megfigyelők szerint a spanyol alkotmánybíróság működését is erőteljesen áthatja a politika: a testület hét tagja inkább szocialista pártinak, öt tagja konzervatívnak van elkönyvelve. Az alkotmányos küzdelem kimenetele nyílt, nem lehet egyértelműen megjósolni, hogyan határoz az alkotmánybíróság - vélekedtek az idézett megfigyelők.

A spanyol sajtó szerint július vége felé születhet meg a várva várt döntés.