Franciaországban ma választják a parlamentet

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben összesen 6603-an méretik meg magukat. A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább 50 százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.Idén először a valamivel több mint egymillió külföldön élő, bejegyzett francia választópolgár is választhat magának 11 képviselőt a parlament alsóházába. Eddig csak a felsőházba küldhettek 12 szenátort."Semmi nem dőlt el" - írta hétvégi számának címlapján a Libération, amely szerint a parlamenti választás valójában az elnökválasztás harmadik fordulója. A baloldali lap emlékeztetett arra, hogy valamennyi felmérés szerint a baloldal fog győzni. Az alapvető kérdés inkább az, hogy a Szocialista Párt egyedül megszerzi-e az abszolút többséget (289 helyet), vagy pedig hagyományos szövetségeire, az új kormányban is szerepet vállaló Zöldekre és az abból kimaradt radikális és kommunista Baloldali Frontra is szüksége lesz-e a jövőben a törvényjavaslatok megszavazásához. A Szocialista Párt a felmérések szerint a szavazatok 31,5-32, a Zöldek 5-5,5, a radikálisok pedig 7,5-8 százalékra számíthatnak. A három pártból álló parlamenti baloldal így a szavazatok mintegy 45 százalékával a jövő vasárnapi második fordulóban 300-350 képviselői helyet szerezhet meg az 577-ből. A jobbközép 33,5-35, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig 15-16 százalékot érhet el. A május 6-án elnökké választott Francois Hollande csütörtökön arra kérte a franciákat, hogy "széles, stabil és koherens többséget" adjanak mögé a nemzetgyűlésben azért, hogy megvalósíthassa az ígéreteit. A francia elnöki rendszerben a parlamentnek önmagában nincsen súlyos szerepe. Amennyiben azonban a közvetlen elnökválasztás után a szinte tejhatalommal rendelkező államfő tábora mégsem szerezne többséget a nemzetgyűlésben, jogköreinek jelentős részét elvesztené a parlamenti többség által támogatott miniszterelnök javára. A baloldalnak ezért lényeges megnyernie a nemzetgyűlési választásokat, ha el akarja kerülni, hogy Francois Hollande egy jobboldali miniszterelnökkel kerüljön hatalmi "társbérletbe". "Ha a baloldal nyer, a következő öt évben semmilyen lehetőségünk nem lesz arra, hogy megakadályozzuk az őrültségeit" - fogalmazott Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára, aki arra utalt, hogy baloldali győzelem esetén valamennyi döntéshozó intézmény szocialista irányítás alá kerül. A parlament felsőházában, a szenátusban ugyanis már tavaly ősz óta a szocialisták vannak többségben. A várható vereség arányának csökkentése érdekében a jobboldal az euróválság közepette a szocialisták "felelőtlen" programjának finanszírozására előkészített "hatalmas adóemelés" megakadályozásáért próbálta mozgósítani a konzervatív tábort.Az első forduló egyik alapkérdése az alacsonyra (55-60 százalékosra) prognosztizált részvételi arány lesz, az ugyanis meghatározhatja a szélsőjobboldal erejét az új nemzetgyűlésben. Az elnökválasztáson 18 százalékot elérő Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front arra számít, hogy 1986 után most először ismét küldhet képviselőket a nemzetgyűlésbe. Erre elsősorban a délkeleti és az északi országrészben van esélye, de a felmérések szerint az önálló frakcióalakításhoz szükséges 15 helyet nem fogja tudni megszerezni.A pártelnöknek saját választókörzetében, az északi Hénin-Beaumont nevű városban egy szocialista képviselőjelölt mellett az elnökválasztáson legnagyobb ellenfelének bizonyult Jean-Luc Mélenchonnal kell összecsapnia. A Baloldali Front 11 százalékot elérő elnökjelöltje ugyanis - részben a politikai show és a média figyelmének kedvéért - a településre költözött, hogy szavai szerint "visszaállamosítsa" azt a szélsőjobboldaltól, és visszavágjon Le Pennek, amiért az elnökválasztáson elorozta előle a harmadik helyet. A jobbközép kizárta az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldallal, de a két forduló között elképzelhető, hogy egy-egy választókörzetben helyi szinten megállapodás születik az FN és az UMP jelöltjei között.