Iszlamista párt alakult Líbiában is

A politikai tömörülést ulemák, vagyis hittanítók hozták létre szombaton Bengáziban. Vezetője Háled al-Versefáni a Muzulmán Testvérek vallási közösség volt tagja. A Muzulmán Testvérek részesei voltak a pártalapításnak, de az új politikai erő - közleménye szerint - nem függ egyetlen csoporttól sem. Az új párt elkötelezi magát az iszlám törvénykezésben, a saríában megfogalmazott elvek tiszteletben tartása mellett, és a nemzeti egység megteremtését, egy modern, civilizált és fejlett Líbia felépítését tűzi ki célul, anélkül, hogy bárkit kizárjanak a társdalomból, vagy annak szélére sodorjanak - fejtette ki Versefáni az AFP-nek. Az új pártot néhány nappal azt követően hozták létre, hogy Líbiában hatályon helyezték azt az 1972-ben hozott törvényt, amely büntette a politikai szervezetek létrehozását. Moammer Kadhafi uralma idején betiltották a politikai pártokat és a civil társadalmi szervezeteket. A volt rendszer bukása óta azonban számos pártot alapítottak Líbiában, sőt ezt megelőzően már a forradalom bölcsőjének számító Bengáziban is.A Kadhafi-korszak vége óta a líbiai iszlamisták, akik állításuk szerint a mérsékelt iszlám ügyét akarják előmozdítani, mind jelentősebb politikai erőnek számítanak az észak-afrikai országban.Iszlamista fordulatot hoz az arab tavasz?Hétfőn egy nigériai teológus és emberjogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa szerinte félreismerte az "arab tavasz" tényleges hatását: az Észak-Afrikán végigsöprő forradalmi hullám az iszlám térhódításához vezet. A német Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozó Obiora Ike, az enugui püspökség helynöke szerint "az európaiak nem értik meg, hogy az arab tavasz célja nem a nyugatiasodás, hanem az arabosítás és az iszlamizálás".Ennek alátámasztására említette, hogy Nigéria északi részén iszlám alapokon álló államrendet vezetnek be. Az ott tevékenykedő "keresztény- és Nyugat-ellenes mozgalom" világméretű hadjáratot folytat a keresztények ellen - állította. Ike úgy vélte, hogy Nigéria elnöke, Goodluck Jonathan "határozottan keveset tesz" a Boko Haram nevű iszlamista szekta terrorcselekményei ellen. Ráadásul a hadsereg és a rendőrség tele van radikális muzulmánokkal, akik keresztények elleni támadások felett szemet hunynak, illetve még támogatást is nyújtanak a tetteseknek. A Boko Haram aktivistái külföldről kapnak fegyvert, illetve támogatást más szélsőséges csoportoktól - állította a nigériai teológus.A Boko Haram pár napja távozásra szólította fel az északi országrészben élő keresztényeket, miután a nigériai államfő december 31-én szükségállapotot rendelt el a szekta terrorcselekményei miatt. A csoport karácsonykor öt merényletet követett el, a madalai Szent Teréz templomban végrehajtott robbantással 44 embert ölt meg.Az arab forradalmak által elsöpört rezsimek országai közül eddig Tunéziában és Egyiptomban rendeztek parlamenti választásokat. Az elsőben a mérsékelten iszlamista en-Nahda párt győzött és alakíthatott kormányt. Egyiptomban, az arab világ legnépesebb országában a több fordulós voksolás eddigi eredményei alapján csaknem kétharmados többséghez jutott az alsóházban a Muzulmán Testvériség pártja és a radikális iszlamista an-Núr.