A rendkívüli állapot négy szövetségi államra, Yobéra, Bornóra, Plateau-ra és Nigerre érvényes, vagyis olyan észak-keleti térségekre, amelyek Nigerrel, Kamerunnal és Csáddal határosak. Ezeket a határszakaszokat lezárták.

Nigériában a karácsony első napján öt pokolgépes merényletet követtek el keresztény hívők és a hatóságok ellen iszlamista szélsőségesek, akik a saját uralmuk alá akarják hajtani a legnépesebb afrikai országot.

A legsúlyosabb merénylet a főváros közelében lévő Madala város Szent Teréz templomában történt a mise végén. Az épület egyik falát beszakította a detonáció ereje, s 30 ember életét vesztette a nem végleges adatok szerint. Röviddel a madalai merénylet után újabb robbanások történtek, ezúttal a központi fekvésű Jos város két templománál.

Az államfő leszögezte: a kényszerintézkedésre azért volt szükség, hogy megakadályozzák a vallási szélsőségeseket abban a törekvésükben, hogy kivonják magukat az igazságszolgáltatás hatálya alól. Jonathan még a rendkívüli állapot kihirdetése előtt leszögezte: a Boko Haram úgy terjed mint a rákbetegség, amely az országot akarja elpusztítani. Az elnök arra kérte honfitársait, hogy legyenek a kormány segítségére a terroristák legyűrésében.

A szélsőséges szekta a az iszlám törvénykezést, a saríát akarja bevezetni Nigériában, és vélhetően kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal. A szekta 2009-ben hallatott magától először, s azóta támadásaiban több száz ember halt meg.