Megszólalt a hazudós titkosügynök: "nem akartam háborút"

Minderről a német szövetségi hírszerzésnek (BND) dolgozó, 44 esztendős iraki férfi először nyilatkozott egy német lapnak, beismerve, hogy hazudott. A Die Welt című napilap az általa szenzációsnak nevezett interjút vasárnapi számában közölte.A volt iraki vegyészmérnök a többi között elmondta: a mozgatható iraki biológiai fegyverlaboratóriumokról szóló történetet csak azért találta ki, hogy ezzel is elősegítse Szaddám Huszein megdöntését. "Háborút azonban nem akartam kirobbantani" - fogalmazott a ma Németországban élő, korábbi ügynök.Az ügynök megerősítetlen információit a BND továbbította az Egyesült Államoknak, amely amely azokat ürügyként használta fel a háború megindításának indoklásához. A történet az egyik legnagyobb titkosszolgálati botrányként került bele az iraki háború krónikájába. Rafid Ahmed al-Dzsanabi a német hírszerzéstől annak idején a "Curveball" fedőnevet kapta, bár - mint az interjúban állította - sokáig azt sem tudta, hogy információival a BND-t látja el. Szavai szerint hosszú ideig azt gondolta, hogy az ENSZ-fegyverellenőrei faggatják őt. A "történelmi hazugságáról" elhíresült ügynök feleségével és két gyermekével együtt jelenleg Karlsruhében munkanélküli segélyből él. Az interjúban Dzsanabi - aki 1999-ben menekült el Irakból - hosszan beszámolt a német hírszerzéssel való kapcsolatának kialakulásáról. Így a többi között arról, hogy a BND számára a háborút megelőző években ő volt "az iraki fegyverkezés enciklopédiája". Beismerte, hogy az állítólagos mozgatható biológiai fegyverlaboratóriumokról nem volt tudomása, mégis azt állította, hogy léteznek ilyenek, mert - mint fogalmazott - hozzá akart járulni a Szaddám Huszein rezsimjére nehezedő nyomás erősödéséhez. Elmondta azt is, hogy ennek érdekében külön sztorit talált ki egy biológiai fegyverüzemben történt állítólagos robbanásról is, amely hamis forgatókönyve szerint számos halottat is követelt. "Minden más azonban, amit elmondtam, igaz volt" - tette hozzá.A volt ügynök hangsúlyozta, hogy háborút nem akart kirobbantani. A háborúnak - mint fogalmazott - csak vesztesei vannak, és sajnál minden egyes amerikai és iraki áldozatot. "Ennek ellenére úgy vélem, hogy George Bush elnök sok jót tett, és felszabadította országomat" - jelentette ki.Az "ügynöksztori" annak idején diplomáciai viszályt okozott az Egyesült Államok és a háborút ellenző Németország között. A valótlan információk miatt Washington és Berlin igyekezett egymásra hárítani a felelősséget. Mindezt a vasárnapi Die Welt is megerősítette, közölve a német hírszerzés akkori vezetőjének, August Hanningnak a nyilatkozatát. Hanning az interjúban hangsúlyozta, hogy a felelősség az Egyesült Államokat terheli. Állítása szerint a BND az információk továbbításakor az akkori CIA-főnök, George Tenet határozott tudomására hozta, hogy "megerősítetlen értesülésekről" van szó.Ennek ellenére az amerikai kormány azokat 2003 tavaszán "biztos információkként" tárta az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Washington ily módon kívánta indokolni a nem sokkal később megindított inváziót, noha tömegpusztító fegyvereket nem találtak Irakban - fogalmazott a BND korábbi vezetője, hozzátéve: a német hírszerzés információi szerint az Egyesült Államok már 2001 szeptemberében tervezte az Irak elleni háborút. Állítása szerint két héttel a hírhedt terrortámadások után a BND erre utaló levelet kapott a CIA-tól.