Cameron szerint jobb idők várnak Líbiára

A rendezvényen 35 ország külügyminiszterei vesznek részt - köztük Magyarország képviseletében Martonyi János -, valamint az ENSZ és a NATO főtitkára, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Arab Liga delegációja.
 
A nagyhatalmak közül ugyanakkor nem képviselteti magát Oroszország a londoni konferencián.
 
Megnyitójában Cameron kijelentette: Kadhafi líbiai vezető a civilek elleni, folytatódó katonai támadásokkal "durván megsérti" a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozatokat. Kadhafi orvlövészekkel löveti a polgári lakosságot, és akiket eltalálnak, azokat "hagyják elvérezni az utcán".
 
A kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy a keddi londoni konferencia "az új kezdetről szól" Líbia számára, olyan jövőről, amelyben Líbia népe meghatározhatja saját sorsát, erőszaktól és elnyomatástól mentesen. Líbiára "jobb idők várnak" - üzente a brit miniszterelnök a líbiai népnek.
 
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki Cameron után szólalt fel, kijelentette: továbbra is "mélységesen nyugtalanító" hírek érkeznek a polgári lakosság - köztük a külföldi munkavállalók - védelmének hiányáról. Hozzátette: nyugtalanító jelentések érkeznek "a konfliktus részesei által" elkövetett emberi jogi visszaélésekről is.
 
Ban Ki Mun ebben az összefüggésben nem nevezte meg külön sem a líbiai kormányerőket, sem a felkelőket.
 
A BBC ugyanakkor olyan felvételeket sugárzott kedden, amelyeken a beszámoló szerint a felkelők fegyveres erői a sivatagból rakétafegyverekkel lőnek egy települést, amelyet a kormányerők tartanak ellenőrzésük alatt.
 
Liam Fox brit védelmi miniszter a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy a civil lakosság védelmét előíró ENSZ-határozat alapján a szövetségesek fellépnek-e a lakott településeket támadó ellenzéki erők ellen is - kitérően annyit mondott, hogy a szövetséges hadikoalíciónak nincs tudomása arról, hogy a felkelők szándékosan támadnák a polgári lakosságot.
 
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a keddi londoni Líbia-konferencián kijelentette: a világszervezet adatai szerint eddig 380 ezren menekültek el Líbiából, és 13 ezren rekedtek az egyiptomi, illetve a tunéziai határon.
 
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a rendezvényen közölte: a koalíció katonai akciója addig folytatódik, amíg Kadhafi teljes mértékben eleget nem tesz az 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat előírásainak, nem hagy fel a civilek elleni támadásokkal, vissza nem vonja katonai egységeit az erőszakkal elfoglalt településekről, és nem teszi lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását minden líbiaihoz.
 
Clinton szerint ugyanakkor egyedül katonai eszközökkel nem érhető el hosszabb távú előrelépés Líbiában, ezért fokozni kell a nyomást a Kadhafi-rezsimre, és el kell mélyíteni elszigeteltségét. Ebbe beleértendő egy "olyan egységes politikai-diplomáciai front" kialakítása, amely "megérteti Kadhafival, hogy távoznia kell" - mondta a keddi londoni konferencián az amerikai külügyminiszter. 
 
Kadhafi lehetséges további sorsáról - így arról, hogy hova távozhatna - azonban egyelőre nincsenek egyértelmű hivatalos jelzések.
 
Willam Hague brit külügyminiszter a konferencia kezdete előtt, a BBC rádiónak nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy London szerint a Kadhafi hova távozhatna Líbiából - kijelentette, hogy Nagy-Britanniának erre nincs befolyása. Hague hozzátette, hogy véleménye szerint Kadhafit a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kellene felelősségre vonni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kadhafinak és a líbiai népnek kell döntenie arról, hogy a líbiai vezető hova távozik, "ha egyáltalán távozik".