Visszaszorul a génmódosított növények termesztése Európában

A közlemény szerint a zöldszervezetek által készített tanulmány arra világít rá arra, hogy a génmódosított (GM) növények termesztése Európa-szerte egyre jobban visszaszorul. Nő a GM fajtákat betiltó országok száma, s csökken a GM növények termőterülete. Két év alatt a legnagyobb, 99 százalékos visszaesés Németországban következett be, ahol tavaly már csak 28 hektáron termeltek GM növényt, s 87, 55 és 42 százalékos volt a területcsökkenés Romániában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban.
 
A "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?" című tanulmány rávilágít arra, hogy Európa mezőgazdasági területeinek jelenleg kevesebb mint 0,06 százalékán termelnek GM növényeket. Hét tagállamban van érvényben termesztési tilalom a Monsanto génmódosított kukoricáira. Három országban pedig – köztük Magyarországon – közvetlenül a 2010-es tavaszi engedélyezést követően egészségügyi kockázatokra hivatkozva betiltották a BASF génmódosított burgonyáját.
 
"A GM élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni lakossági tiltakozás Európa-szerte egyre erősödik, ugyanis a fogyasztók és a gazdák azt látják, hogy a GM fajták nem nyújtanak semmiféle hozzáadott értéket, csupán a környezeti- és egészségügyi kockázatokat növelik" – idézi a közlemény Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelősét.
 
Dudits Dénes, az MTA alelnöke, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke az MTI megkeresésére elmondta: az európai visszaesés várható volt, az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Európa is megosztott a kérdésben. Úgy vélte, hogy a portugálok, spanyolok, románok, szlovákok és csehek GM pártiak, Ausztria, Németország és Magyarország pedig ellenző állásponton van. A román agrárminiszter ugyanakkor már szóvá tette, hogy Románia számára az Argentínából importált szója 1 milliárd euró költséget jelent.
 
A magyar gazdálkodók számára azonban sokkal fontosabb az, hogy bár a jelenleg Európában engedélyezett két GM növény, a kukoricamoly ellenálló kukorica és a burgonya nem bír jelentős gazdasági haszonnal a számukra, európai engedélyezésének valószínűleg végső stádiumában van a kukoricabogár ellenálló hibridek ügye. Amikor ezt engedélyezni fogják az EU-ban, a magyar gazdálkodók is rögtön érdekeltté válnak a termelésében. Jelenleg ugyanis 4 milliárd forintot költenek vegyszeres növényvédelemre. Ezt takaríthatnák meg a szóban forgó növényekkel, miközben nem szennyeznék a környezetet - emelte ki az akadémikus.