A V4 a ''sikeres politikai és gazdasági átmenet elismert jelképének'' tartja magát

A nyilatkozatot Iveta Radicová szlovák, Orbán Viktor magyar, Petr Necas cseh és Donald Tusk lengyel kormányfő írta alá. A miniszterelnökök szerint a visegrádi csoport ma "a sikeres politikai és gazdasági átmenet elismert jelképe", s tevékenységét az Európai Unió is pozitívan értékeli. A dokumentum vázolja a V4-ek legfontosabb jövőbeni feladatait, azt hogy a négy ország továbbra is kész a kölcsönös együttműködés fejlesztésére, s ezzel hozzájárulni az erős, stabil és demokratikus Európa kialakításához - jelentette Pozsonyból Kokes János, az MTI tudósítója.
 
A négy visegrádi ország kormányfői eredetileg a szlovák elnökség (V4) programjáról, valamint az Európai Tanács márciusi ülésének napirendi pontjairól kívántak tanácskozni. Radicová javaslatára azonban módosították a programot, s kiemelten foglalkoztak az élelmiszerek, a nyersanyagok és az energia árának világméretű gyors emelkedésével. Megállapították: mind a négy országot mélyen nyugtalanítja az élelmiszerek, a nyersanyagok és az energia árának világméretű gyors növekedése. Miután az egyes országok önmagukban képtelenek kezelni a kérdést, a V4-ek felszólították az Európai Uniót, hogy a súlyos problémával időben és hatékonyan foglalkozzon.
 
A visegrádi miniszterelnökökhöz délután csatlakozott Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, valamint Mikola Azarov ukrán kormányfő. A megbeszélések központi témája az európai energiabiztonság problémája volt.
 
A német kancellár a találkozó utáni sajtóértekezleten leszögezte: a visegrádi csoport szerepe az Európai Unió keretein belül nagyon pozitív. Külön kiemelte, hogy a V4-ek nagy figyelmet szentelnek az Európai Unió keleti szomszédainak.
 
A négy visegrádi ország miniszterelnökei, valamint a német és az osztrák kancellár a találkozón nyilatkozatot fogadott el Fehéroroszországról. "Határozottan felszólítjuk a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon és rehabilitálják az összes politikai foglyot" - áll a nyilatkozatban.
 
Felhívták a fehérorosz kormány figyelmét arra, hogy be kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásait, a demokratikus normákat és a szabad politikai verseny szabályait.
 
A nyilatkozat aláírói méltatták a fehérorosz polgári aktivisták és szervezetek tevékenységét, s hangsúlyozták, hogy továbbra is készek megadni nekik minden segítséget.
 
Orbán Viktor a sajtóértekezleten kijelentette: a négy visegrádi ország a gazdasági válság előtt a közép-európai régióban a gazdasági növekedés motorja volt, s reményének adott hangot, hogy ez így lesz a válság után is.
 
"Az Európai Unió bővítésének politikáját még ebben a pesszimista időszakban is fenn kell tartani" - vélekedett a magyar miniszterelnök, aki a csúcstalálkozó után ukrán partnerével kétoldalú megbeszélést is folytatott. Donald Tusk mindezzel kapcsolatban a szolidaritás szükségességére hívta fel a figyelmet.
 
A csúcstalálkozót megelőzően a tárgyalásoknak helyt adó egykori pozsonyi vármegyeháza előtti téren a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái miniszterelnöki maszkokban a fokozott klímavédelemre hívták fel a résztvevők figyelmét.
 
A visegrádi csoportot 1991. február 15-én alakította meg Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia azzal a céllal, hogy elősegítse a három rendszerváltó ország euroatlanti integrációját. A megállapodást történelmi helyszínen, a visegrádi fellegvárban írták alá. Csehszlovákia 1993-as kettéválásával - Csehország és Szlovákia önállósulásával - a visegrádi hármasból visegrádi négyek lett.
 
Tavaly július elsejétől idén június 30-ig Szlovákia tölti be a visegrádi csoport elnöki tisztségét, ezért tartották a jubileumi ülést a szlovák fővárosban.
 
Az Európai Unióban van példa a regionális együttműködésnek ilyen szűkebb formájára, például a Benelux-országok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) vezetői minden uniós csúcstalálkozó előtt összehangolják álláspontjukat a fontosabb kérdésekben. Mivel az EU integrációs témáiról általában hasonlóan vélekednek, az együttműködés olajozott, már csak azért is, mert a három ország már 1944-ben elhatározta, hogy vámunióra lép, Belgium és Luxemburg gazdasági uniója - beleértve a közös pénzt is - 1921-ben jött létre.