Hauzer hangsúlyozta, hogy a kormány politikája ebben a kérdésben negyven éve változatlan. "Nem lenne elfogadható, ha korlátozásokat vezetnénk be olyan kerületekben, ahol 300 ezer ember él" - tette hozzá. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Kelet-Jeruzsálemet. A városban tucatnyi negyedben zajlik az izraeli kolóniák bővítése.

A zsidó állam 1300 lakás felépítését hagyta jóvá hétfőn a főleg arabok lakta területen. A döntést az Európai Unió, Washington és a palesztinok is helytelenítették.

Nir Hefec, Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyik szóvivője a katonai rádiónak adott interjújában kiemelte, hogy a szeptember 26-án lejárt 10 hónapos részleges tilalom csak Ciszjordániára vonatkozott, Kelet-Jeruzsálemre nem. "Az építkezések ugyanúgy folytatódnak Jeruzsálemben, mint Tel-Avivban - mondta. - A jeruzsálemi munkálatok nem akadályozták meg, hogy megegyezésre jussunk Egyiptommal, Jordániával, vagy éppen a palesztinokkal, amikor megvolt az igazi és őszinte szándék a békekötésre."

Netanjahu kedden túlzónak nevezte a zsidó kolóniák bővítésének szentelt figyelmet. A miniszterelnök szerint nem jó, ha "bolhából elefántot" csinál a média: "egy maroknyi lakás felépítése ugyanis semmit sem változtat a térképen".

Barack Obama amerikai elnök szerdán Jakartában kijelentette, hogy a közel-keleti béke előtt továbbra is hatalmas akadályok tornyosulnak. Előző nap bírálta az izraeli kormány kelet-jeruzsálemi építkezésekre vonatkozó döntését.

Közben Száeb Erekát palesztin főtárgyaló meggyanúsította Netanjahut: szerinte a kormányfő "elszántan dolgozik azon, hogy véget vessen a tárgyalásoknak". A két fél szeptember 2-án kezdte újra a közvetlen megbeszéléseket az Egyesült Államok védnöksége alatt.