Szombaton hirdetik ki Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását

Ebből az alkalomból az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a nagyváradi székesegyházban. Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született a Torontál vármegyei Feketetón (a ma Szerbiához tartozó Crna Barán). 1929-ben felvették a nagyváradi Teológiai Akadémiára, majd a mindenben kiválónak talált és tanári pályára szánt növendéket elöljárói a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték.

Tanulmányai befejezése után 1934 nyarán visszatért Nagyváradra, ahol pappá szentelték, s a szatmári papneveldében kezdte el szolgálatát helyettes tanárként és tanulmányi felügyelőként. Egy évvel később hittanári kinevezést kapott a nagyváradi Gojdu Líceumba, párhuzamosan pedig a Szent József Intézet tanulmányi felügyelője és lelki vezetője lett. 1938-ban az Orsolya-rend Tanítóképző Intézetének hittanári és lelkészi teendőit is magára vállalta.

A tanuló ifjúság körében hamar népszerűvé vált fiatal papot 1939 novemberében a román hatóságok a Rongyos Gárda szervezésében való részvétel koholt vádjával letartóztatták, megkínozták, majd állampolgárságától megfosztva kitoloncolták Magyarországra. (A Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részének visszaszerzésére alakult Magyarországon.)

Bogdánffy Szilárd kilenc hónapon át a Ranolder Intézet hitoktatójaként és spirituálisaként működött, majd a magyar hadsereget követve 1940 szeptemberében visszatért Nagyváradra, ahol elöljárói a szeminárium lelki vezetésével és az erkölcstan oktatásával bízták meg. Mindeközben 1936 és 1943 között a budapesti Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán végzett felsőbb tanulmányokat, majd 1943-ban megvédte A szinoptikus apokalipszis című doktori értekezését.

Bogdánffy Szilárd a háborúban elhurcolt tanárok helyett 1945 és 1947 között nem csak hittant, de szükség esetén latint, franciát és matematikát is tanított. 1945 őszén az Orsolya-rend lelki vezető nélkül maradt növendékei számára pápai jóváhagyással megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet.

Scheffler János püspök kérésére 1947 tavaszán Szatmárra költözött, ahol tanácsosi és püspöki titkári tisztséget töltött be. A papneveldék 1948. évi államosítása után a papi utánpótlás biztosítására Felsőbányán és Színfaluban titkos szemináriumot szervezett.

A püspök bizalmasaként 1947-től Bogdánffy Szilárd lett a szatmári és váradi egyházmegyék, valamint a bukaresti apostoli nunciatúra összekötője. Az egyre fokozódó keresztényüldözés közepette Gerald P. O,Hara nunciatúrai régens 1949. február 14-én titkos püspökké szentelte. A román állambiztonsági szervek alig két hónappal később, április 5-én letartóztatták.

Négy éven keresztül minden jogalap nélkül tartották fogva és kínozták a börtönökben (Jilava, Capul Midia, Máramarossziget). Koncepciós perére csak 1953 áprilisában került sor: 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár családjának és ügyvédjének sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, még perének újratárgyalása előtt, 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben belehalt az elszenvedett kínzásokba. 1992 márciusában Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási ügyét.