A világ legnagyobb létszámú hadseregéből hiányzik a kreativitás?

A világ legnagyobb létszámú hadseregével rendelkező Kína vezetői már egy ideje a hatékonyság növelését, a szervezeti átalakulás, a technikai megújulás kényszerű szükségszerűségét hangoztatják. A reformhoz azonban, amelyhez nem hiányzik a pénz, "kreativitásra, és nyitottabb gondolkodásra" is szükség van - jegyzi meg a Csie Fang Jün Pao (Jie Fang Jun Bao) lap cikkírója.
 
Mivel azonban a hagyományos kínai kultúrában a konzervatív gondolkodásnak meglehetősen erős a hatása, a kultúra és a gondolkodásmód megújítása rendkívül nehéz feladat elé állítja a hadsereget - szól az írás. Szerzője még példaként megemlíti: felesleges olyan fejlesztéseken dolgozni, amelyeknek a területén már kiváló, kipróbált technológia és eszköz létezik a piacon. Példaként hozza fel az Egyesült Államokat, amely él ezzel a gyakorlattal. Kiemeli azt is, hogy az amerikai hadseregben nagy hangsúlyt fektetnek a kiképzésre, toborzáskor az arra alkalmasok kiválasztására és határozott bevetésükre.
 
"A kínai hadsereg elszörnyedve szemlélte, amikor az első Öböl-háború idején az amerikaiak távirányítású rakétákkal és pontbombázással könnyedén hatástalanították az iraki harckocsikat, köztük sok olyat, amelyekhez hasonlóak akkor a kínai hadseregben voltak rendszeresítve" - jegyzi meg némi éllel a hadsereg lapjának kommentátora.
 
Ugyancsak a hétvégén jelentetett meg kommentárt Csün Ven (Jun Wen) tollából a Hszinhuához tartozó Huan Csiu (Huan Qiu) című nemzetközi politikával foglalkozó folyóirat. A cikk Washington "hidegháborús gondolkodásmódját" bírálja és az Egyesült Államok veszélyes északkelet- és délkelet-ázsiai mozgásáról ír, mint amelyek fenyegetést jelentenek Kínára és a térségre.
 
A cikk felidézi a közelmúltbéli amerikai és dél-koreai közös hadgyakorlatot és emlékeztet arra, hogy Washington nemrégiben jelezte, "bele kívánja ütni az orrát" a Dél-Kínai-tenger ügyeibe. Csün aláhúzza, hogy méretét és fegyverzetét tekintve az elmúlt három évtizedben nem volt példa hasonló hadgyakorlatra. Sőt, - teszi hozzá - a Pentagon közölte, hogy további hasonló és hosszan tartó gyakorlatokra készülnek.
 
Csün úgy látja, az amerikai katonai mozgások Ázsia vizein nem békés célokat szolgálnak, s nem hisz abban, hogy a közös hadgyakorlattal Észak-Korea elrettentése volt a cél. Sokkal inkább véli úgy, hogy mindez Kína megfélemlítését és féken tartását szolgálta. Hozzáteszi, hogy a USS George Washington repülőgép-hordozó nemsokára tervezett megjelenése a Sárga-tengeren közvetlen katonai fenyegetést jelent Kína számára.
 
A lap szerint Washington visszatérése Ázsiába egyet jelent dominanciájának megerősítésével az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Környező bázisainak bővítése, és a hadgyakorlatok azt jelzik, hogy az Egyesült Államok a Sárga-tenger és a Dél-Kínai-tenger területén katonai befolyásának kiterjesztésére készül - következtet Csü, aki még leszögezi, hogy Kína nagyon mesze van az Egyesült Államok gazdasági és katonai erejétől, és nem csak nem képes, de nincs is szándékában Amerika fenyegetése.