Washington, Moszkva és Párizs szerint ugyanis a Törökország és Brazília által a hasadóanyagok cseréjéről kidolgozott megoldás nyomán Iránnak még mindig elegendő nyersanyaga maradna nukleáris fegyver előállításához. A három hatalom megállapította, hogy Irán új programot kíván kezdeni, amelynek célja az urán magas szintű dúsítottságának elérése. 

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kedden az ecuadori fővárosban úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris program ellen beterjesztett, negyedik ENSZ-szankciócsomag minden eddiginél szigorúbb lesz. Nem bocsátkozott jóslatokba a 15 tagú Biztonsági Tanács szavazásával kapcsolatban, de  Robert Gates amerikai védelmi miniszter Londonban úgy nyilatkozott, hogy a határozatot meg fogják szavazni, ami előkészíti az utat ahhoz, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a maguk részéről még szigorúbb szankciós intézkedéseket léptessenek életbe Iránnal szemben. 

A szankciók, ha elfogadják őket, valóban keményebbek lesznek az eddigi büntetőintézkedéseknél, ugyanakkor még mindig tartózkodnak az iráni gazdaságot megbénító lépésektől, vagy az olajembargó bevezetésétől - jelentette szerdán az AP amerikai hírügynökség a birtokába jutott, végleges formába öntött BT-határozattervezetre hivatkozva. 

A szankciók, megszavaztatásuk esetén, eltiltják majd Iránt minden, nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakéták kifejlesztésére irányuló tevékenységtől, megtiltják számára az uránbányászatba való  befektetéseket és ugyancsak elzárják előle a nehézfegyverek több kategóriájának - egyebek között támadó helikopterek és rakéták - megvásárlási lehetőségét. A szankciók az AP szerint kibővítik a vízummegvonással és számlabefagyasztással sújtott iráni csoportok, szervezetek, cégek, intézmények és magánszemélyek körét.