Saját gyártású hordozórakétát tesztelt Irán

A francia külügyminisztérium mélységes aggodalmát hangoztatta a történtek miatt, mert a hordozórakéták és a ballisztikus rakéták egyazon technológián alapulnak. "Az államoknak az űrprogramok keretében nem szabad hozzájárulniuk az olyan ballisztikus rakéták terjedéséhez, amelyek alkalmasak arra, hogy tömegpusztító fegyverek hordozórakétáik legyenek" - hangsúlyozta Bernard Valero külügyi szóvivő párizsi sajtóértekezletén.

Mark Fitzpatrick, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) munkatársa úgy vélte, a mostani kísérletnek nem különösen nagyobb jelentősége, mint az előzőnek, vagy a következőnek. Ezek a kísérletek hozzájárulnak Irán ballisztikusrakéta-képességeinek fejlesztéséhez, de nem olvasható ki belőlük, hogy az iszlám köztársaság képes lesz interkontinentális ballisztikus rakétát vagy bármilyen más eszközt előállítani, amely alkalmas Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok fenyegetésére - tette hozzá.

Egy Kavosgar-3 típusú rakétát teszteltek, amely a tájékoztatás szerint egy kísérleti nyomásálló (űrhajós) kabint, illetve abban több élő állatot - egy patkányt, teknősöket és gilisztákat - vitt magával. Az ünnepélyes teheráni bemutatón - amely az iszlám forradalom 31. évfordulóját kísérő ünnepségsorozat része volt - megjelent Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is. Az államfő a hordozórakéta elindítása után kijelentette a televízióban is közvetített beszédében: "hatalmas dolog, hogy élőlényeket tudnak eljuttatni az űrbe, majd visszahozni őket a Földre, és kísérleteket tudnak végrehajtani rajtuk". Ahmadinezsád hangsúlyozta, hogy az állatok csak az első lépést jelentik, és a jövőben iráni tudósok is vizsgálódnak majd a világűrben.

Irán emellett felfedte szerdán három új, saját fejlesztésű és saját gyártású műholdjának létét is. Ahmadinezsád elmondta, hogy a külföldi partnerek végül nem voltak hajlandók együttműködni, s így hazai technológiával épültek meg a műholdak. Konkrét országot nem nevezett meg, de korábban Olaszország és Oroszország utasította el az együttműködést.

Az iráni hatóságok bemutatták a még egyelőre összeszerelés alatt álló Szimorg nevű hordozórakétát is, amely a tervek szerint két éven belül Föld körüli pályára állíthat egy 100 kilogrammos műholdat.

Az iszlám köztársaság tavaly ilyenkor közölte, hogy Föld körüli pályára állította első saját gyártmányú műholdját, amelyet Omid (Remény) néven neveztek el. Teheráni illetékesek elmondták, tervezik egy sor, természeti katasztrófák kezelését segítő eszköz, illetve távközlési műholdak felbocsátását. Iráni tisztségviselők korábban utaltak arra is, miután amerikai műholdak pásztázzák Irán két szomszédját is, Irakot és Afganisztánt, az iszlám köztársaságnak is hasonló eszközökre kell szert tennie, hogy biztonságban érezze magát.

A nyugati országok növekvő aggodalommal figyelik az iráni rakétaprogramot, mert - mint mondják -, Irán robbanófejeket is szerelhet azokra a nagy hatótávolságú rakétákra, amelyekkel műholdakat bocsát föl. Különösen aggasztónak tartják az iráni fejlesztéseket amiatt, hogy - mint gyanítják - az iszlám köztársaság titokban atombombát épít. Teherán visszautasítja a vádat, hogy rakétaprogramja katonai célokat szolgálna.