A referendumot a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai kezdeményezték, hogy "megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását".

Az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben utasította el a többség a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai által kezdeményezett építési tilalmat.

A referendum eredményeként módosítani kell az alkotmány 72. cikkét, amely az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozza. Az új minaretek építésére vonatkozó tilalmat olyan intézkedésként vezetik be az alaptörvénybe, amely "alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására".

© MTI

Elemzők egybehangzóan hatalmas meglepetésnek nevezték ezt az eredményt, mivel az ellentmond a közvélemény-kutatásoknak, amelyek a kampány idején a jobboldali populista javaslat elutasítását jósolták, méghozzá 53 százalékos arányban. A jelek szerint a Svájci Néppárt, amely soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem a külföldiekkel való riogatásra, meggyőzte a svájciak többségét arról, hogy "a minaretek a hatalom nyilvánvaló politikai-vallási jelképei, amely megkérdőjelezi az alapvető jogokat".

Tárik Ramadan, az oxfordi egyetem Genfben élő tanára - egy vitatott muzulmán értelmiségi - katasztrofálisnak minősítette a referendum eredményét, amivel a svájciak "egy valós félelmet fejeztek ki". A zöldek pártja közölte, hogy beadványt tervez benyújtani az emberi jogok európai bíróságához az európai emberi jogi konvencióban garantált vallásszabadság megsértése miatt.

A svájci kormány és a parlament ellenezte és bírálta a népszavazási kezdeményezést mint amely sérti a svájci alkotmányt, a vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait. Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa is elítélte a referendumot. Hasonlóan nyilatkozott a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is.

Különösen a kormány emelt szót még a népszavazás előtt a javaslat ellen, attól tartva, hogy az igen győzelmét, a minaretépítés tilalmát az arab világhoz fűződő kapcsolatok romlása, sőt akár terrormerényletek követhetik. A szavazói részvétel magas volt.

A 7,5 millió lakosú Svájcban a legutóbbi statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült mecsetek mellé Svájcban - egy-egy Genfben, Zürichben, Winterthurban és Wangen bei Olten településen. Egy ötödikben, Langenthal városban júliusban engedélyezte az önkormányzat, hogy minaretet és mecsetet építsenek, de a döntést megfellebbezték.