Jól sikerült a V4-csúcs, az államfők elégedettek

A közös záró sajtóértekezleten a vendéglátó Lech Kaczynski lengyel elnök emlékeztetett, hogy a csúcs dátuma jelképes jelentőséggel bír, hiszen 20 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Lengyelországban az egykori kommunista tömb első szabadon választott kormánya, amelyet Tadeusz Mazowiecki vezetett, s amely a kezdete volt a kelet-közép-európai átalakulásnak.
 
Ivan Gasparovic szlovák elnök elmondta: javasolta az Európai Unión belül külön visegrádi régió létrehozását, illetve egy visegrádi elnöki díj megalapítását. Ezt mindig annak az országnak a polgára vagy szervezet kaphatná, ahol az államfői csúcsot rendezik. Javasolta továbbá, hogy a V4-ek keretében rendezzenek hetente vagy havonta közös rádió- és televízió-műsorokat a visegrádi együttműködés fejleményeiről.
 
Sólyom László magyar elnök megerősítette Magyarország elkötelezettségét az európai integráció továbbvitele mellett, és kitűnő eszköznek minősítette a V4-es együttműködést a közös érdekek azonosítására és egységes képviseletére az EU fórumain. Hangsúlyozta, hogy a V4-es elnöki tisztet bizonyos mértékben az EU-elnökség "előszobájának" lehet tekinteni, és ezzel kapcsolatban utalt a 2011-es magyar, illetve az azt követő lengyel EU-elnökségre.
 
Václav Klaus cseh államfő kijelentette, hogy a cseh sajtónak adott pénteki nyilatkozatát leegyszerűsítették és angolra rosszul fordították. Mint elmondta, ő nem beszélt magyar területi ambíciókról a szlovák-magyar viszály kapcsán, hanem azt mondta, "bizonyos aggodalommal figyel egy hosszabb ideje fennálló magyar ambíciót, hogy Magyarország növelni szeretné befolyását a határokon túli kisebbségei révén". Hangsúlyozta, hogy nem volt szó területi követelésről.
 
Sólyom László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a csúcstalálkozón egyetlen térségbeli területi vita került szóba, ez a szlovén-horvát határviszály volt.
 
Az elnökök üdvözölték, hogy a V4-es államfői csúcsok történetében először vett részt a találkozón egy másik ország államfője, Danilo Türk szlovén elnök. Türk tájékoztatta a csúcs résztvevőit a szlovén-horvát határvita szerencsés lezárásáról, ami megnyitotta az utat Horvátország EU-csatlakozása felé. A szlovén elnök a sajtóértekezleten elmondta, hogy a szlovén külpolitika prioritásai több ponton fedik a V4-ek törekvéseit (keleti partnerség, energiabiztonság, a nyugat-balkáni országok európai integrációja, új gázvezetékek építése), és ezek olyan célkitűzések, amelyek multilaterális alapon valósíthatók meg.
 
A csúcstalálkozó egyik fontos témája volt a lisszaboni szerződés és az ezzel kapcsolatos német alkotmánybírósági döntés értékelése, amihez a magyar államfő, mint az Alkotmánybíróság egykori elnöke, jelentős mértékben hozzájárult.
 
Az államfők megállapodtak abban, hogy következő csúcstalálkozójukat Csehországban, Karlovy Varyban tartják 2010 első félévében. A csúcs pontos időpontját a közeli hetekben rögzítik.
 
A záró sajtóértekezlet után Sólyom László magyar újságíróknak nyilatkozva örömét fejezte ki, hogy a szlovák-magyar viszály és annak legújabb fejleményei nem kerültek napirendre a csúcson. Megerősítette, hogy nem látja időszerűnek a találkozót a szlovák elnökkel mindaddig, amíg nem érkezik hivatalos válasz a szlovák féltől az augusztus 21-i révkomáromi incidens kapcsán küldött magyar jegyzékre. Elmondta továbbá, hogy Václav Klaus pénteki, e témában tett sajtónyilatkozatát sikerült tisztáznia a cseh elnökkel kettejük kétoldalú találkozóján, s hogy erről Klaus a sajtóértekezleten is beszámolt.