Elhalasztották a főtitkárválasztást az Európa Tanácsban

Az ET jelenlegi főtitkárának, a brit Terry Davisnek az utódját a dolgok jelenlegi állása szerint a tagországok kormányait képviselő Miniszteri Bizottság ajánlása alapján csak két jelölt - Thorbjorn Jagland, a norvég parlament munkáspárti elnöke, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátor - közül választhatná ki a parlamenti közgyűlés, amely a tagországok parlamenti képviselőinek csoportjaiból tevődik össze.

Eredetileg két további pályázó is volt, a magyar liberális Eörsi Mátyás és a belga kereszténydemokrata Luc Van den Brande személyében. Őket azonban a Miniszteri Bizottság tavasszal kihúzta a listáról, egy olyan korábbi állásfoglalásra hivatkozva, miszerint kívánatos lenne, hogy a főtitkárnak kormányfői vagy miniszteri tapasztalata legyen. Jagland és Cimoszewicz is betöltött egy időben miniszterelnöki posztot.

A parlamenti közgyűlés sérelmezte a Miniszteri Bizottság eljárását, és most 98-90 arányban úgy szavazott, hogy nem tartják meg a keddre tervezett főtitkárválasztást. Arra legkorábban az őszi ülésszakon lesz lehetőség. Davis mandátuma augusztus 31-én jár le, és az őszi szavazásig helyettese, a holland Maud de Boer-Buquicchio láthatja el a tisztséggel járó teendőket.

A hétfői vitában az európai néppárti delegáció álláspontját a fideszes Németh Zsolt fejtette ki. Sérelmezte, hogy a Miniszteri Bizottság listaszűkítő döntése értelmében nincs néppárti jelölt a főtitkári posztra, holott a néppárt a legnagyobb politikai családot jelenti az ET-ben, miként egyébként az EU parlamentjében is. Kiemelte, hogy Van den Brande köztekintélynek örvendő, tapasztalt politikus, aki egyébként Flandriának kormányfője is volt korábban.

Mint Németh Zsolt az MTI-t telefonon tájékoztatta, abban állapodtak meg, hogy a jelöléssel kapcsolatos vita eldöntésére az ET úgynevezett velencei bizottságát kérik fel. A megalakulásának helyszínéről ismertté vált bizottság hivatalos neve "A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság", és alapfeladata szerint az ET alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben történt megalapítása után tevékenysége kezdetben a demokratikus átalakulás folyamatában érintett országok sürgős alkotmányozási kérdéseinek megoldása volt, de munkájának széles körű elfogadottsága és értékelése következtében ma már nemzetközileg elismert, független tanácsadó testületként működik.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első, amely az úgynevezett "keleti blokkból" - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is. Az ET égisze alatt működik az Emberi Jogok Európai Bírósága, ahová azok fordulhatnak, akik szerint megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogaik valamelyikét, és saját hazájukban eredménytelenül kimerítettek minden jogorvoslati lehetőséget.