Nyugat-Európához hasonlóan az újonnan csatlakozott tagállamok többségében is a konzervatív vagy liberális jobboldal aratott győzelmet, néhol megkísértve a nacionalista és idegengyűlölő kispártokkal - mutat rá a mértékadó párizsi újság.
A részvételi arány azonban ebben a régióban még kisebb volt, mint a régi tagállamokban: 27 százalékos Lengyelországban, 28 százalékos Csehországban, 36 százalékos Magyarországon és alig 14 százalékos Szlovákiában, annak ellenére, hogy a felmérések általában azt mutatják: a kelet-európai választók elégedettek azzal, hogy hazájuk csatlakozott az EU-hoz és bíznak az uniós intézményekben.
A kelet-európai országok számára az uniós csatlakozás látványos gazdasági növekedést hozott, a strukturális alapokból érkező támogatások nagyban mérséklik a válság hatásait, de ennek ellenére ezen országok választópolgárai nem járultak nagy számban az urnákhoz - emlékeztet a lap.
Jacques Rupnik, Kelet-Európa-szakértő szerint az alacsony részvételi arány inkább a normalizáció és nem az euroszkepticizmus jele. Az unióhoz való tartozás természetes dologgá vált: a kelet-európaiak örülnek neki, de nem különösen bíznak abban, hogy hatásuk lehet Európára - hangsúlyozza a politológus.
A Le Monde szerint a kelet-európai országok a belpolitikai kérdések köré szerveződő kampányt a következő választásokra való bemelegítésként élték meg. Rupnik szerint ez általános jelenség Európában, de jóval erősebb a kis kelet-európai nemzeteknél, amelyek nagyobb elismertségre vágynak. A gazdasági válság elfeledtette az uniós csatlakozásból fakadó előnyöket és a nemzet védelmének populista gondolatát erősítette fel - véli az elemző.
A Le Monde szerint a jobboldal azért győzött, mert a centrumtól a szélsőségekig mindent megpróbál összefogni. A lap példaként említi Magyarországot, ahol Orbán Viktor elítélte a szocialisták költségvetési megszorításait és a nacionalistákat pedig azzal hódította meg, hogy az európai parlamenti választásokban alkalmat látott a Kárpát-medencei magyarok egyesítésére. Lengyelországban pedig az egykori kommunistákat és a nacionalista katolikusokat összefogó kormányzó Polgári Platform liberális programját szociális érzékenységgel és morális konzervativizmussal színezi, miközben a Kaczynski-fivérek Jog és Igazságosság nevű pártja a brit konzervatívokkal és a cseh polgári párttal euroszkeptikus frakció megalakítására készül az Európai Parlamentben.
A nagy jobboldali pártok összefogó stratégiájukkal azonban nem tudták mindenhol megakadályozni a szélsőjobboldal előretörését - hívja fel a figyelmet a Le Monde. Szlovákiából a magyar- és cigányellenes Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), Romániából a nacionalista Nagy-Románia Pártnak (PRM), Bulgáriából a nacionalista Atakának lesz képviselője Brüsszelben. Magyarországon a választást elsősorban az "antiszemita és cigányellenes új nacionalista párt, a Jobbik előretörése határozta meg, amely 15 százalékos eredménnyel három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe" - hangsúlyozza a lap.
A magyarországi eredményekről közölt külön írásában a Le Monde úgy véli: a Jobbik megerősödésén kívül a Fidesz "látványos revánsot" vett az MSZP-n. A választás nagy vesztese pedig az SZDSZ, amelynek le kell mondani eddigi két helyéről az Európai Parlamentben.
A Fidesz ki tudta használni az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűtlenségét: a 2006-os választási győzelem érdekében az ország gazdasági helyzetéről elhangzott állítólagos hazugságától az utána bevezetett megszorító politikáig. A csődközeli helyzet, ami miatt Magyarország kénytelen volt az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól hitelt felvenni, valamint Gyurcsány lemondása hozzájárultak az MSZP diszkreditálásához. A Fidesz eredménye az EP-választáson előrevetíti a 2010-es parlamenti választásokon várható győzelmét - írta a Le Monde.
Le Monde: populizmus és érdektelenség Kelet-Európában
A 2004-ben és azóta csatlakozott tagállamokban a gazdasági válság elfeledtette, hogy mit nyertek ezek az országok az uniós csatlakozással, s a nemzet védelmének populista gondolata erősödött meg az európai parlamenti választáson - írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.
Olvastad már?
Niall Ferguson történész: A kemény igazság az, hogy a nyomás Ukrajnára nehezedik
Amerikai politológus a New York Timesban: Trump elintézte, hogy az USA immár nem különleges nemzet
A német szövetségi kormánykoalíció sorsát latolgatják a német lapok a két vasárnapi tartományi választás után
Új uralkodó a norvég monarchia élén, ahol a király nővérének sámán a férje és a nevelt fiára börtön vár
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
