G20-csúcs: a felszínen nagy a barátság

Obama, aki a 19 legnagyobb fejlett és fejlődő ország, valamint az EU képviselőiből álló G20-csoport csütörtöki csúcstalálkozójára érkezett Londonba, Gordon Brown brit kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén azt mondta: az ellentétekről szóló sajtóhírek "hatalmas mértékben eltúlzottak".

Az amerikai elnök kijelentette: a csúcstalálkozó minden részvevője már belekezdett központi gazdaságélénkítő programokba, jóllehet ezek mértéke eltérő. Nincs nézeteltérés abban, hogy a kormányoknak ösztönözniük kell a gazdasági növekedést, mondta.

Brown ehhez hozzátette: amit az egyes országok azt elmúlt időszakban gazdaságélénkítésre és beruházásokra elkülönítettek központi forrásaikból, az "a világgazdaság történetének legnagyobb összegű költségvetési ráfordítása" ilyen célra. A brit kormányfő szerint az eddigi globális növekedésserkentő intézkedések összértéke meghaladja a kétezer milliárd dollárt.

Másfelől Obama is elismerte, hogy szükség van a nemzetközi tőkepiacok és a piaci termékek nemzetközi szabályozására és ellenőrzésére. Ezt Brown úgy mondta, hogy "a világméretű probléma világszintű megoldást kíván", éspedig hosszú távra, hasonló válságok ismétlődését is megelőzendő.

Korábban szerdán Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt mondta, hogy akár "feláll a tárgyalóasztaltól", de nem fog belemenni "hamis kompromisszumokba", amelyek nem oldják meg "a minket aggasztó problémákat". - A szabályozás a vita lényege - mondta rádiónyilatkozatában. Sem Franciaország, sem Németországnak nem tartja elegendőnek a nemzetközi tőkepiacok szabályozására eddig asztalon lévő javaslatokat.

Elég mély ellentétek jelei látszottak eddig a londoni G20-csúcsértekezlet előtt egyfelől az európaiaknak kedves téma, a szabályozás, másfelől a költségvetési forrásokból finanszírozandó gazdaságélénkítés kérdésében. A japán miniszterelnök nyíltan és meglehetősen élesen bírálta a további központi ráfordításoktól ódzkodó európai országokat, mindenekelőtt Németországot. Aszo Taro japán miniszterelnök a Financial Timesnak adott, szerdán közölt nyilatkozatában azt mondta: vannak országok, amelyek megértik a költségvetési források mozgósításának fontosságát, és vannak olyanok, amelyek nem. - Ez magyarázza Németország álláspontját is - vélte a japán kormányfő.

Angela Merkel német kancellár - szintén a Financial Timesnak - a múlt héten egyenesen kijelentette: Németország nem tud többet gazdaságélénkítésre fordítani, mert már most is a növekedés serkentésére legtöbbet költő országok között van, és komoly közadósságot halmozott fel. A szerdai sajtóértekezleten Gordon Brown brit kormányfő viszont külön kiemelte Németországot mint olyan országot, amely a jelenlegi állás szerint élen van a gazdaságösztönzésben. 

Merkel felidézte, hogy Németország a hazai össztermék-érték (GDP) 4,7 százalékának megfelelő növekedésserkentő intézkedéseket hozott a következő két évre, messze meghaladva a Világbank által világátlagban javasolt 2 százalékot. Hozzátette: Kína például sokkal többet tehetne belső kereslete élénkítésére, mivel hatalmasak a tartalékai, és így új adósságokba sem kellene vernie magát a gazdaság serkentése végett.

A szerdai Financial Times emlékeztet, hogy a nagy ipari gazdaságok közül Japán eladósodottsága messze a legnagyobb, az államadósság meghaladja a hazai össztermék-érték (GDP) 170 százalékát.

Londoni elemző házak mindazonáltal a nagy európai gazdaságok közfinanszírozási helyzetének súlyos romlására is felhívják a figyelmet, ami részben a gazdaságösztönző kormányprogramok következménye, és előbb-utóbb - a finanszírozási igény miatt - újabb szűk keresztmetszeteket okozhat a nemzetközi hitelpiacon.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) e héten kiadott új prognózisa szerint a következő, 2010/2011-es pénzügyi évben a brit költségvetés hiánya 208 milliárd font (70 ezer milliárd forint) lesz, ami 17 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánynak felelne meg.

A CEBR azzal számol, hogy 2015-re a brit államadósság eléri a GDP-érték 100 százalékát. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrégiben kiadott előrejelzése az Egyesült Államokban 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jósol az alapeseti forgatókönyv esetén; a stresszhelyzeti változatban 11 százalékos, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.

Franciaország államháztartási hiánya már tavaly a hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékára nőtt, a közadósság pedig - év végén 1,327 billió euró - a GDP 68 százalékát tette ki a 2007 végi 63,8 százalék helyett, közölték első becslésként a francia statisztikai hivatalban kedden. A francia kormány a maga részéről 5,6 százalékos államháztartási hiányt és 73,9 százalékos közadósságot valószínűsít erre az évre, az állami gazdaságösztönző intézkedések következtében. Az EU-beli deficithatár a GDP 3 százaléka, a közadósságnál pedig 60 százalék. Az Európai Bizottság februárban túlzottdeficit-eljárást kezdett hat ország, közte Franciaország ellen.

Obama a szerdai Downing Street-i sajtóértekezleten mindazonáltal kijelentette: "minden válság véget egyszer", és a jelenleginek is vége lesz. Az amerikai elnök szerint a helyzet azért biztatóbb az 1930-as évek nagy depressziójánál, mert a kormányok és a jegybankok tanultak az akkor történtekből.