Miután a baloldal és a jobboldal között abszolút egyensúly van - mindkét fél 100-100 mandátumot szerzett - pillanatnyilag az egyik oldal sem tud többségi kormányt felállítani. Vezető cseh politológusok egyetértenek abban, hogy ez az eredmény "nagyon szerencsétlen", s rendkívül nehéz lesz működőképes kormányt alakítani.

A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja az a tény, hogy a kommunista párttal egyetlen más parlamenti párt sem kíván nyílt kormánykoalícióra lépni. Jirí Paroubek szociáldemokrata kormányfő és pártelnök elképzelése, hogy kisebbségi kormányt alakítana a választások után, pillanatnyilag kútba esett. A szociáldemokraták 74 és a kommunisták 26 mandátuma ugyanis a 200 tagú képviselőházban nem adja ki a többséget. A szociáldemokraták teljesítették a kitűzött harminc százalékot, több mandátumot szereztek, mint 2002-ben. A kommunisták viszont több mint egy tucat mandátumot elveszítettek.

A gyengébb szereplés okát Vojtech Filip pártelnök alapvetően abban látja, hogy
híveik jelentős része a szociáldemokratákra szavazott, mert úgy látta, hogy ezzel a baloldalt erősíti. Befolyásoló tényezőként említette azt is, hogy az idei választási kampány rendkívül erős kommunista ellenes beállítottságú volt.
   
Nem valósítható meg a polgári demokrata-kereszténydemokrata koalíció sem, mert a polgári demokraták 81 és a kereszténydemokraták 13 mandátuma nem biztosít többséget. Ezt a koalíciót népszerűsítette a két pártelnök, Miroslav Topolánek és Miroslav Kalousek is. Topolánek még a parlamentbe első ízben bekerült zöldekkel is tárgyalhat, de azok hat mandátumával együtt is csak 100 mandátuma van a jobboldalnak. Ugyanakkor általános a vélemény, hogy a zöldek nagyon megbízhatatlanok, a pártban a jobboldali és a baloldali frakció harcol egymással, s a hat mandátum nem elég egy képviselői csoport megalakításához sem.
 
Kényelmes parlamenti többsége - 155 mandátum - lehetne a szociáldemokrata-polgári demokrata koalíciónak. A két párt, s a két vezető, Topolánek és Paroubek között azonban jelenleg nagy az ellenségeskedés és a személyes ellenszenv is, ezért nehéz ezt a megoldást elképzelni. Tény azonban, hogy mindkét oldalon vannak politikusok, akik ezt az együttműködést el tudják képzelni. 
    
Nem lehet kizárni azt sem, hogy a kiutat a helyzetből egy olyan átmeneti hivatalnok kormány felállítása fogja jelenteni, amely elvezeti az országot az esetleges előrehozott újabb képviselőházi választásig. Ezt a megoldást, modellt egyszer már alkalmazták 1997-ben, amikor Václav Klaus kormánya megbukott, s egy fél évig, a választásokig a bankár Tosovsky vezette kormány irányította az országot.

Az alkotmány szerint előrehozott választást csak azután lehet kiírni, ha háromszori próbálkozás csődöt mondott. Az első két esetben az államfő ad megbízást kormányalakításra, míg a harmadik esetben a képviselőház elnöke.