Lantos szerint szó van további csecsen szervezetek listára vételéről is. A felvett szervezeteknek amerikai állampolgárok nem nyújthatnak semmiféle támogatást.
A dpa szerint e fejlemény egyértelműen összefüggésben áll az iraki válsággal. A hírügynökség értelmezése szerint Washington azért tett most eleget Moszkva erőteljes sürgetésének, mert el akarja kerülni, hogy Oroszország megvétózza a Biztonsági Tanácsban az amerikaiak Irak elleni háborújára felhatalmazást adó határozat tervezetét.
Alig egy hónappal ezelőtt Igor Ivanov orosz külügyminiszter keserű szavakkal ostorozta Washingtont, amiért - akkor még - nem volt hajlandó e listára helyezni az oroszok által terroristának bélyegzett csecsen szervezeteket. Az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban fokozatosan tompította Oroszország csecsenföldi politikájának bírálatát, miután Moszkva a terrorizmus és a muzulmán szélsőségesség ellen vívott nemzetközi harc részévé nyilvánította a csecsen fegyveresek elleni háborúját.
Az észak-kaukázusi katonai körzet törzsének minap nyilvánosságra hozott adatai szerint 4739 orosz sorkatona halt meg, 29 tűnt el és 13 108 sebesült meg a Csecsenföldön tavaly végrehajtott terrorellenes műveletekben. E veszteséglistán belül a védelmi minisztérium alá tartozó egységek állományában szolgált több mint kilencezer ember, a halottak közül 2752, a sebesültek közül pedig 6471.
Egy másik felmérés szerint a csecsenek többsége Moszkvát kárhoztatja a térségben dúló háború miatt: a megkérdezett 1000 lakos mintegy 62,5 százaléka a szövetségi hatóságokat okolta a csecsenföldi "tragikus eseményekért". A felkelők ugyanakkor csak kevés csecsenben ébresztenek bizalmat: mindössze egy százalék látott volna szívesen szakadár személyt Csecsenföld elnöki székében. (MTI)