A nyugat-balkáni csúcstalálkozón, melyet ott lesz A találkozón ott lesz Bujar Nishani albán, Filip Vujanovic montenegrói, Atifete Jahjaga koszovói, Gjorge Ivanov macedón, Borut Pahor szlovén és Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök, valamint a Bosznia-Hercegovinát képviselő háromtagú delegáció tagjai: Bakir Izetbegovic, Zeljko Komsic és Nebojsa Radmanovic is, olyan stratégiai kérdéseket vitatnak meg, mint a régió politikai helyzete, az Európai Unió bővítése, fontosabb infrastrukturális fejlesztések a nyugat-balkáni térségben, energiapolitika. Az utóbbival kapcsolatosan Günther Oettinger energiaügyi uniós biztos is megosztja véleményét a résztvevőkkel.

Az államfők fontosnak tartják, hogy az infrastrukturális témák megvitatásánál, mindenekelőtt a közlekedési folyosók kialakításánál a régiót mint egységes európai térséget kezeljék. 

Kiemelten foglalkoznak a Triesztből induló és Görögországig tartó Adriai-tenger - Jón-tenger autópálya és a München-Isztambul vasúti folyosó kérdésével. A Horvátországban A1-esnek nevezett autópályából - amely később Montenegrón és Albánián is keresztülmegy - 300 kilométer hiányzik ahhoz, hogy elérje végső úti célját. A sztráda megépítése Macedónia és Koszovó érdekeit is szolgálná, ezért ebben a kérdésben konszenzusra számítanak a szervezők. 

A Nyugat-Balkán államai közül - a már uniós tag Szlovénia és Horvátország mellett - az EU tagjelölt országai közé tartozik Macedónia (2005-től), Montenegró (2010-től), Albánia (2014 júniusától), Szerbia pedig idén januártól már csatlakozási tárgyalásokat folytat. Bosznia-Hercegovina és Koszovó még nem jutott el a tagjelöltségig.   Az úgynevezett brdói folyamat 2000-ben vette kezdetét, amikor a szlovén belügyminisztérium az osztrák szövetségi belügyminisztériummal közösen először rendezte meg a regionális miniszteri konferenciát. Az azóta évente megtartott tanácskozás egyre jelentősebb szerepet játszik a délkelet-európai régió országai közötti együttműködés erősítésében.