Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9e3d59e9-b1dc-4720-8350-b24349134e12","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"2025. január elsejétől a szerzői jog alapján közkinccsé váltak azon alkotók művei, akik 1954-ben hunytak el.","shortLead":"2025. január elsejétől a szerzői jog alapján közkinccsé váltak azon alkotók művei, akik 1954-ben hunytak el.","id":"20250120_Robert-Capa-fotok-Frida-Kahlo-festmenyek-Herczeg-Ferenc-muvek-szabadon-felhasznalhatok-szerzoi-jog","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9e3d59e9-b1dc-4720-8350-b24349134e12.jpg","index":0,"item":"dd9413e9-33ec-4666-be79-4cf01ca86cb0","keywords":null,"link":"/kultura/20250120_Robert-Capa-fotok-Frida-Kahlo-festmenyek-Herczeg-Ferenc-muvek-szabadon-felhasznalhatok-szerzoi-jog","timestamp":"2025. január. 20. 16:12","title":"Szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc művei is","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c09853f4-f611-4093-9fcc-684755615309","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Egy új kutatás eredményei alapján ideje lehet egy kis mozgást is beiktatni a mindennapokba a sok ülés mellé – a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás kockázatát ugyanis akár 34 százalékkal is növelheti, ha valaki rendszeresen ülőmunkát végez.","shortLead":"Egy új kutatás eredményei alapján ideje lehet egy kis mozgást is beiktatni a mindennapokba a sok ülés mellé – a szív...","id":"20240104_ulomunka-sok-ules-korai-halalozas-kockazata-sziv-es-errendszeri-kardiovaszkularis-megbetegedes","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c09853f4-f611-4093-9fcc-684755615309.jpg","index":0,"item":"4357bbe4-5d3e-4710-9c40-f18bdae51596","keywords":null,"link":"/tudomany/20240104_ulomunka-sok-ules-korai-halalozas-kockazata-sziv-es-errendszeri-kardiovaszkularis-megbetegedes","timestamp":"2025. január. 04. 08:03","title":"16%-kal növeli a korai halál kockázatát, mégis rengetegen csinálják – mi az?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"341f04b7-c117-4baa-a405-c4827c9f208f","c_author":"Generali","category":"brandcontent","description":"Lakásunk, házunk nem csupán otthon, hanem hosszú távú befektetés is. Az ingatlanpiac dinamikusan változik, nehéz követni az árak alakulását, ahogy otthonunk aktuális értékét is. És akár tervezünk költözést, akár nem, vannak olyan lépések, amikkel garantálhatjuk egy ingatlan értékállóságát vagy akár az értéke növekedését.","shortLead":"Lakásunk, házunk nem csupán otthon, hanem hosszú távú befektetés is. Az ingatlanpiac dinamikusan változik, nehéz...","id":"20250303_generali_ingatlan_lakas_ertekallosag","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/341f04b7-c117-4baa-a405-c4827c9f208f.jpg","index":0,"item":"bd9800f2-1fa4-4cef-998f-1d11a0310985","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250303_generali_ingatlan_lakas_ertekallosag","timestamp":"2025. március. 11. 07:30","title":"Jó szomszédok, szuper környék, lift és kilátás – de mitől lesz még értékesebb a lakásunk?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"05cde0d8-6759-495f-a970-f60fdc9810f4","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Elemzők 8 és 20 milliárd dollár közé teszik csak a biztosított károk mértékét, nagyot drágulhat a majd biztosítási díj is emiatt. A teljes kárösszeg bőven meghaladhatja az 50 milliárd dollárt.","shortLead":"Elemzők 8 és 20 milliárd dollár közé teszik csak a biztosított károk mértékét, nagyot drágulhat a majd biztosítási díj...","id":"20250110_kalifornia-tuzvesz-los-angeles-pacific-palisades-katasztrofa-biztositas","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/05cde0d8-6759-495f-a970-f60fdc9810f4.jpg","index":0,"item":"5129acf5-c2d5-4f5e-8fb4-e39a150460d1","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250110_kalifornia-tuzvesz-los-angeles-pacific-palisades-katasztrofa-biztositas","timestamp":"2025. január. 10. 14:56","title":"Dollármilliárdokat csengethetnek ki a biztosítók a Los Angeles-i tűzvészben porrá égett otthonok után","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"98631bc7-9d9e-44d4-a678-075e694b8fd5","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"tudomany","description":"A mesterséges intelligencia felhasználását oktató kurzusok indulnak kínai egyetemeken a nyugati versenytársakkal versengő, kínai DeepSeek lehetőségeinek kiaknázására, és a tudományos és technológiai innováció fellendítésére.","shortLead":"A mesterséges intelligencia felhasználását oktató kurzusok indulnak kínai egyetemeken a nyugati versenytársakkal...","id":"20250222_kinai-egyetemek-deepseek-kurzusok-oktatas-mesterseges-intelligencia","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/98631bc7-9d9e-44d4-a678-075e694b8fd5.jpg","index":0,"item":"ca30c2e4-b1e1-4922-b8d5-26d8b9b168ad","keywords":null,"link":"/tudomany/20250222_kinai-egyetemek-deepseek-kurzusok-oktatas-mesterseges-intelligencia","timestamp":"2025. február. 22. 16:03","title":"DeepSeek-kurzus indult több kínai egyetemen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b11b7413-dd98-4695-86ae-85a9c4ee5dcb","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Djimon Hounsou, az Amistad és a Véres gyémánt sztárja szerint rendszerszintű a rasszizmus Hollywoodban.","shortLead":"Djimon Hounsou, az Amistad és a Véres gyémánt sztárja szerint rendszerszintű a rasszizmus Hollywoodban.","id":"20250113_Djimon-Hounsou-nem-tud-megelni","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b11b7413-dd98-4695-86ae-85a9c4ee5dcb.jpg","index":0,"item":"5568e819-829e-46e9-9500-d0ece8d62111","keywords":null,"link":"/kultura/20250113_Djimon-Hounsou-nem-tud-megelni","timestamp":"2025. január. 13. 10:39","title":"Dolgozott Spielberggel, DiCaprióval, van két Oscar-jelölése, játszott a Gladiátorban, mégsem tud megélni a sztár","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fd9a032e-f3fb-4df3-9dea-cbf92ffa4c68","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Kékhalálról érkező visszajelzések miatt hónapokig felfüggesztették a legújabb Windows 11 telepítésének lehetőségét, de most megérkezett az elixír: egy BIOS-frissítés, ami megold minden problémát.","shortLead":"Kékhalálról érkező visszajelzések miatt hónapokig felfüggesztették a legújabb Windows 11 telepítésének lehetőségét, de...","id":"20250221_microsoft-windows-11-24h2-frissites-bios-javitas-asus-kekhalal","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fd9a032e-f3fb-4df3-9dea-cbf92ffa4c68.jpg","index":0,"item":"73829002-8e3a-4d09-91ae-e2ca2cc7dcac","keywords":null,"link":"/tudomany/20250221_microsoft-windows-11-24h2-frissites-bios-javitas-asus-kekhalal","timestamp":"2025. február. 21. 10:03","title":"Megérkezett a javítás: már kékhalál nélkül frissíthetők a legújabb Windowsra bizonyos gépek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"407b49b8-9342-4c4a-b72a-b99f61a04544","c_author":"Farkas Zoltán","category":"360","description":"A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.","shortLead":"A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő...","id":"20250104_hvg-magyar-gazdasag-2025-ugras-helyett-kapaszkodas-valtozo-szereposztas-vegletek_kozott-mnb-nagy-marton","image":"https://img.staging-hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/407b49b8-9342-4c4a-b72a-b99f61a04544.jpg","index":0,"item":"09883cab-abb7-4c55-8907-17335cb8b916","keywords":null,"link":"/360/20250104_hvg-magyar-gazdasag-2025-ugras-helyett-kapaszkodas-valtozo-szereposztas-vegletek_kozott-mnb-nagy-marton","timestamp":"2025. január. 04. 07:00","title":"Orbán repülőrajtot ígért a magyar gazdaságban, de van itt pár probléma","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Stadler János: Miért vesztettük el a rendszerváltást?
Stadler János
Tetszett a cikk?
„Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért?” Orbán se találja a villanykapcsolót címmel január 21-én jelent meg a hvg.hu-n Zádori Zsolt ismertetése Tamás Pálnak a Kritikában megjelent írásáról. Megpróbálom továbbvinni ezeket a gondolatokat, és várom a valóban érveket felsorakoztató hozzászólásokat – írja a szerző.
A lakosság meghatározó része, vagyis a közvélemény szemében - bárkik, bármilyen mutatók vagy kérdőívek segítségével mérik fel - a rendszerváltás nem ment végbe megnyugtatóan, nem sikerült igazán, kudarcot vallott, legalábbis ezek a vélemények kerülnek mindig elsöprő többségbe. Főleg ha összehasonlítjuk Magyarország 1989/90 fordulóján tapasztalt viszonyait a még akkor létező „béketábor” plusz Jugoszlávia országainak helyzetével. Tamás Pál idézett írása jól veszi végig az eltérő okokat, és meggyőzően mutatja ki, miben, miért hozott valamilyen pluszt a változás az egyes országokban.
Ezzel szemben Magyarországon nem okozhatott eufóriát a váltás, mert ahogy az ismertető írás szerzője fogalmaz: látszólag nem a semmit követte a dupla, hanem a valamit a több. Kivéve, ha az éppenséggel nem „több” lett, hanem „kevesebb”, sőt, nem egyszer „nulla”, ezt azért tegyük csak hozzá. Ezért érdemes felállítani egy gyorsmérleget, miért a fanyalgás a gazdaság rendszerváltásával/változásával kapcsolatban. Még a meghatározásban sincs egyetértés!
Rendszerváltók--ülésezik a nemzeti kerekasztal.
Szalay Zoltán
A legsúlyosabb, „maradandó sérülést” kétségtelenül az egy-másfél millió munkanélkülinek a viszonylag gyors megjelenése okozta. Korábban, a létező szocializmus munka-kényszere következtében, erre nem is lett volna mód. Szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint ebben a főbűnös a privatizáció (rosszul magyarítva „magánosítás”) volt. Mégpedig azért, mert túl radikálisan és a „valódi tulajdonos” ideálképének hajszolása miatt, a legalkalmasabbnak ítélt menedzser-rétegeknek, illetve a készpénzzel fizető külföldi befektetőknek kedvezve zavarták le az erre létrehozott állami szervek. Azzal a jelszóval, hogy a valódi magántulajdonba adás teremt csak valódi piaci viszonyokat, és mindent annyiért kell eladni, amennyit kínálnak érte, mert annyit is ér.
A legfontosabb cél egy erőltetett ütemű „modernizáció” volt, amelyből kinőhet az a korszerű ipar, amelynek termékei már a legfejlettebb piacokon is értékesíthetők. Ebből annyi valósult meg, hogy a hazai ipar bizonyos műhelyeinek bizonyos termékeit tényleg jól eladják az azokat termeltetők, ám az idő előrehaladtával egyre élesebben rajzolódtak ki a kialakult struktúra hátrányai. A Magyarországon gyártott termékekben igen alacsony az itt hozzáadott érték: gyakorlatilag csupán az összeszerelésért kifizetett, nyomott árú bérmunka tekinthető annak, mivel a legfontosabb alkatrészeket általában az ide betelepült cég valamelyik külföldi leányvállalata szállítja be (túlszámlázva, mert az egyben az adóköteles nyereség csökkentésének leghatékonyabb módszere is). Sokszor persze nincs is szükség erre a trükkre, mert az adókedvezményeket igencsak nagyvonalúan osztogatták a legkülönfélébb színű kormányok.
A következmények ismeretesek: a termelő szektor kettészakadt egy kedvezményezett és egy hátrányba került részre – ez utóbbi jelenti leginkább a hazai kis-és közepes vállalatokat. Az általuk exportált termékek GDP-értéke jóval alacsonyabb, mint a szinte zárványszerűen működő külföldi tulajdonú részé, miközben ők foglalkoztatják a még talpon maradt munkavállalók nagyobb hányadát. De innen kerül ki a csődbe ment/menő gazdaságok túlnyomó része is, ami napról-napra szaporítja a munkából kiesők számát. Az eredmény: húsz év alatt szinte eltűnt a magyar könnyűipar, középgépipar, és drámaian visszafejlődött az élelmiszeripar. Ebben a sokféle tönkremenésben szaporodott fel, majd állt be tartós stagnálásra a jó másfél milliósra becsült munkanélküli sereg. Amelynek egy része fekete- és szürke munkákat vállalva él egyik napról a másikra, ám a megbízható munkakultúrából ők már végleg kiesettnek tekinthetők.
A rendszerváltás azért sem hozott iparfejlesztést, mert a privatizálás stratégiája oda vezetett, hogy azok a belföldiek, akik olcsón jutottak magyar vállalatokhoz, általában túladtak az (ebül szerzett?) vagyonon, hiszen így sokkal könnyebben tudtak jelentős pénzösszegekhez jutni, mint folyamatos piaci munkával. Vevőként igen gyakran az a külföldi vállalat jelentkezett, amelyiknek érdeke volt a magyar versenytárs kiiktatása, tehát a főtevékenység teljes vagy részleges megszüntetése. Ezt főleg az tette lehetővé, hogy az ingatlanvagyon is az ölébe hullott a vállalati tulajdont megszerzőknek. A privatizálás ugyanis nem úgy ment végbe, hogy a vállalatoktól elvették és vegyes tulajdonú portfóliókba tették be az ingatlanvagyont, amelyet azután bérelnie kellett volna annak, aki a gazdasági tevékenységet folytatja, hanem a tulajdonosok szabadon rendelkeztek a teljes állóalappal.
További jelentős piaci veszteségeket okozott az a félhivatalos vélekedés, amely magabiztosan hangsúlyozta, hagyjuk már a volt KGST-kapcsolatokat, mert most majd megnyílnak felénk a nyugati piacok, gyorsan bevesznek bennünket az EGK-ba (az EU elődjébe), és lehagyunk minden szomszédot. Igen, a KGST (túl korai, netán meggondolatlan?) felszámolásának köszönhetően a nyugati piacok tényleg gyorsan megnyíltak, de elsősorban az onnan ide szállítóknak, a túlélő magyar vállalkozásoknak meg inkább csak a bérmunka maradt, ami mindig is kutya vacsorája. És sok nyugati vállalat ellenséges kivásárlással (hostile buy-out – ennek valódi értelmével és veszélyeivel mintha senki nem lett volna tisztában) úgy jött be a magyar piacra, hogy tönkretette az ittlévő magyar konkurensét, így nyugodtan átvehette annak belső és külső piacait.
Vagyis az éppen megnyíló orosz és más FÁK-országokbeli piacokra akkor áramlottak be a nyugati áruk, amikor onnan a volt szocialista országok visszahúzódtak. Amit Magyarország esetében elsősorban az a teljesen elhibázott szemlélet okozott, amely erőltette a kölcsönös fizetések konvertibilis devizára átállítását. Emiatt magyar részről majdnem két milliárd dollárt azonnal bele kellett táplálni a rendszerbe, mert az orosz fél számára folyamatosan kellett fizetni a kapott kőolajért és energiáért, míg a magyar termékeket általában halasztott fizetéssel egyenlítette ki az orosz vásárló. Ottani piaci jelenlétünket az is hátrányosan érintette, hogy a korábbi transzferábilis rubel (ami csak egy mesterséges elszámolási egység volt) helyett bevezetett dollár-fizetéseknél az orosz vállalatok árbevételének 40 százalékát azonnal lefölözte a Goszbank. Egy módon lehetett volna stabilizálni az orosz-magyar árucsereforgalmat: ha a magyar fél felajánlja fizetőeszköznek az akkori kelet-európai feketepiacokon már jól helytállt forintot (nemhivatalos források szerint ezt a megoldást az orosz központi bank is elfogadta volna).
[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]
További jelentős gazdasági visszaesés következett be a viszonylag jó állapotú magyar mezőgazdaság szétzilálódása miatt, amit ott is a tulajdonformák túl gyors felszabadítása, benne a kárpótlás által előidézett zűrzavaros tulajdon-átrendeződés okozott. A téeszek nagyobb részének szétverésével egyidejűleg nem alakultak ki a biztos magántermelői kapacitások (meg azok megbízható értékesítési csatornái), így gyorsan megroggyant a mezőgazdaság árutermelési/értékesítési infrastruktúrája. Ami azután magával húzta az élelmiszeripart is (ezek sommás megállapítások, az életben mindez sokkal kevésbé átláthatóan, ködsítések közepette zajlott le). Áruhiány azonban – „hála” a meggondolatlanul gyors piac-felszabadításnak – egy pillanatra sem következett be, mert a külföldi szállítók azonnal pótolták a kieső magyar termékeket. A minőség általában nem éri el a korábbi magyar termékekét, viszont a beszerzési árak jóval alacsonyabbak – természetesen csak a kereskedelem számára. Emellett gyorsan kiépült a külföldi tulajdonú élelmiszer (meg persze mindenféle más áru) országos értékesítési hálózata, így a kiskereskedelem zöme mára már zömmel külföldi érdekeltségű láncokon keresztül realizálódik.
Ismeretes, hogy a pénzügyi szektorban 80 százalékos a külföldi tulajdonosok részaránya a magyar tulajdonú bankokkal-biztosítókkal összehasonlítva, és emiatt nőtt meg az a kollektív banki erőfölény, aminek hatására megbízható becslések szerint egy magyar vállalkozás legalább 40 százalékkal magasabb költségszinten juthat hitelekhez, mint egy hasonló nagyságú cseh cég. Itt kell megemlíteni a magánszemélyek devizahitelezésének nemzetgazdaságilag eleve kockázatos engedélyezését, amelynek következtében mára már tízezrek kerültek olyan helyzetbe, hogy mivel nem képesek fizetni az esedékes törlesztést, egyik napról a másikra fedél nélkül maradhatnak.
Meg lehetne említeni a Bokros-csomagot is, amely mintegy 30 százalékkal értékelt le minden forint-megtakarítást, és végeredményben ezzel tette vonzóbb befektetési célponttá az országot (a külföldiek többet kaptak a devizájukért!), meg a jugoszláviai pogárháborút, amely igencsak visszavetette az odairányuló magyar exportot. És bizony előnytelen volt azoknak az észak-afrikai és közel-keleti – általában kemény pénzzel fizető – exportpiacoknak a szinte egyik napról a másikra történt elhagyása is, mivel a felelősök figyelmét a piacok megtartásánál jobban lekötötte a hazai privatizáció.
Igen, tudjuk, nagy dolog volt ’89 után megtapasztalni a jogállami kereteket, a szólás-, sajtó és gyülekezési szabadságot, a korlátlan tulajdonszerzést, utazást, pénzköltési-elhelyezési lehetőségeket (egyeseknek az offshore pénzeldugást). A rendszerváltást azért kívánta, mondhatni egységesen, az egész magyar nép, mert az a remény élt mindenkiben, hogy előbb-utóbb olyan viszonyok alakulnak ki, úgy fogunk élni, mint ahogy élnek az osztrákok. Hogy mindezek az álmok miért nem váltak valóra, abban nagyon sok embernek nagyon nagy a felelőssége, ám erre vonatkozólag a kiegyensúlyozott, higgadt elemzések még épp, hogy elkezdődtek. E pillanatban azonban inkább a kárenyhítéssel kéne foglalkozni. No meg azzal, miként tudunk nem is egyről kettőre jutni, hiszen először még a mínuszokból kellene valahogy kijönni.
Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért? A szociológus választ keres.
A nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után.
Hogyan változtathatunk az életmódunkon anélkül, hogy néhány hét alatt feladnánk? Miért káros, ha végletekben gondolkozunk? Belefér a kiegyensúlyozott táplálkozásba a sütemény?