"Az európai gazdaság, de leginkább a kis- és középvállalkozók számára jelenthet kiugrást az európai űrprogramok felpörgetése" – adott hírt Herczog Edit kijelentéséről az MTI, nem elhallgatva, hogy a szocialista EP-képviselő az Európai Parlament 4. űrkonferenciáján vett részt Brüsszelben. A hír ennek fényében leginkább az, hogy a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karán 1985-ben tartósítóipari mérnök és orosz nyelvi szakfordítói diplomát szerzett, majd az ELTE Portugál nyelv és irodalom szakán végzett, az EP-ben számos nem űrkutatási témában otthonos Herczog Edit ellátogatott egy brüsszeli űrkonferenciára.

Idézzük is fel a közlemény nyomán a látogatás egyik lényeges eredményét: "A Barroso bizottsági és Buzek parlamenti elnök védnöksége alatt rendezett űrkonferencián elhangzottak szerint az EU azt várja az űrprogramoktól, hogy nagyobb hatékonysággal használják fel az uniós forrásokat. Herczog szerint ehhez a jelenlegi 7. tudományos keretprogram végén, 2013-at követően is a prioritások között kell szerepelni az uniós űrpolitikának, tehát a 8. kutatási keretprogramban az EU 2020-as stratégiának megfelelően kell gondoskodni a programok fenntartható finanszírozásáról." Hogy értsük: a görög és olasz válságok közepette annyi pénze azért még van az uniónak, hogy azt űrprogramokra, vagy ami még hasznosabb, űrkutatási konferenciákra költse.

"Az október 21-ei sikeres rakétakilövést követően a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer vélhetően 2014-ben megkezdheti működését, teljes fordulatszámon mind a 30 szükséges műhold fellövését követően, 2019 környékén működhet majd. Ez a kb. 20 milliárd eurós rendszer komoly kihívója lehet az amerikai GPS-nek.

2020-ra ötből négy európai használ majd műholdas technológiát, évente 200 millió, elsősorban mobiltelefonba szerelt készüléket hoznak majd forgalomba. A teljes navigációs piac növekedését 18%-osra jósolják. A minden eddiginél pontosabb, ráadásul szélesebb szolgáltatási spektrumot nyújtó európai műholdas rendszer tehát euró milliárdokat hozhat az uniós konyhára, ha okosan használjuk" – állítja Herczog, aki szerint "az akár 90 milliárd eurónyira becsült üzleti és szociális haszon jelentős részének elsősorban az innovatív, technológiai kisvállalkozásoknál kell lecsapódnia, az ő nemzetközi piacra jutásukat kell megalapoznia."

Az űrbe való kilövés nyilván a versenyképtelenné vált kkv-k helyzetét is egy életre megoldaná, ráadásul igen környezetbarát módon.