Tisztelt Snowden úr, sőt, kedves Edward, ha szólíthatjuk így, elvégre mostantól muszáj lesz jóban lennünk. Először is az Oroszországi Föderáció nevében gratulálunk a döntéséhez, nagyon jó országot választott, reméljük elégedett lesz vele, bár az újonnan vásárolt személyautókkal ellentétben sajnos nemhogy három év, de egyetlen perc garanciát sem tudunk vállalni rá.

Oroszország anyácska tehát egy hónap után ideiglenes menedéket kínált magának, megkapta egyéves tartózkodási engedélyét, cserébe csupán annyit várunk magától, Edward, hogy ne okozzon csalódást anyácskának. Ugye nem akar csalódást okozni anyácskának?

Figyeltük magát és a levelezését a seremetyevói tranzitban, Edward, és ne haragudjon, de betegre röhögtük magunkat naivitásán, azon, mennyire nem tudja, hová jött, vagy ha igen, akkor még a mienkénél is romlottabbak az erkölcsei. Néhány alapvető ajánlást a jövőre nézvést most megosztunk önnel, de röviden összefoglalva csak egy dologra kérjük: szedje össze magát, és ne szarakodjon velünk. Különben nagyon megüti azt, amit fél év munkatábor után a bokájából meghagyunk.

Twitter

Új választott hazája a Freedom House és más amerikai aknamunkát végző, tudjukkik által irányított "civil" (muhaha!) szervezetek szerint általában a szabad és részben szabad kategóriák alsó harmadában található, de hát a maga morális sztenderdje szerint a legrosszabb Oroszország is jobb a legjobb Amerikánál, úgyhogy ez nem lesz gond. Ellenben ezt a szivárogtatás dolgot nagyon sürgősen abba kell hagynia, Edward, egy ponton túl ez már nem vicces. Az NSA régi partnerünk, és amikor nem egymást figyeljük operatíve, akkor, képzelje el, együttműködünk velük, jól is néznénk ki, ha nem. Higgye el, maga nem akarja kivívni Putyin elnök úr haragját, Edward. Kurvára nem akarja.

Amerika nem szereti a hazaárulókat? Nahát, mi sem.

Lehet, hogy maga jogsértőnek meg az Amerikában valamiért fontos "privacy" szempontjából minimum kétségesnek tartja az NSA megfigyelési gyakorlatát, és emiatt dühös Amerikára, nálunk viszont ilyen problémák nincsenek, mert mi mindent megtehetünk a drága orosz népünkkel, pláne, ha olyan szuperhősök legitimálják Nyugaton, mint maga. Vagy az a másik idióta, Depardieu, aki közölte, hogy mi "egy nagy demokrácia" vagyunk, meg hogy az elnökünk olyan, mint a pápa. Pedig annak ugye nincsenek is hadosztályai.

A Nyugat azt állítja, hogy a börtöneink tele vannak, hogy napi szintű a megfélemlítés, a kínzás. Hogy iszonyatoson bánunk az árvaházi gyerekekkel, a nőkkel. Hogy a tiszteletlen "puncilázadókat" lágerbe küldjük, az ellenzéki oligarcháktól és bloggerektől rövid úton megszabadulunk. Hogy a civil szervezeteket nyugati ügynökökként tartjuk számon. Hogy nálunk történik a legtöbb rasszista gyilkosság. Hogy 1992 óta ötven újságírót öltek meg nálunk. Oké, és ha így van? Ezek mindenbe beleütötték az orrukat. Értjük egymást, ugye, Edward? Maga nem puncilázadó, ugye, Edward?

Még valami, amit eddig nem tudtunk verifikálni. Ugye maga nem buzi? Csak kérdezzük, semmi jelentősége.

Úgyhogy azt javasoljuk, Edward, fogadja el az általunk felkínált munkát és feleséget, hogy még egy kicsit kifacsarhassunk talán még használható tudásából, amúgy az aranyszabály nálunk oroszoknál az, hogy soha, soha ne legyél feltűnő. Ha nagyon akarnánk, adhatnánk új identitást magának, de még a régit se találtuk. Minden jót, Edward! Добро пожаловать!