A hét legszebb jelenete volt, amikor az LMP-s Ertsey Katalin ország-világ tudomására hozta, hogy Novák Előd egy általános iskolás szövegértési képességeivel sem bír, gondolkodását, amennyiben beszélhetünk egyáltalán ilyenről, teljes mértékben elhomályosítja az ostoba antiszemitizmus, és hiába mondja, hogy értette ő a viccet, természetesen nem értette. Hiszen akinek világos, hogy valaki nem lehet valaki izraeli-magyar-piréz (utóbbi ugye nem létezik) hármas (!) állampolgár, az nem is szólít fel senkit lemondásra. Ez sajnos ilyen egyszerű.

A legtöbbet talán mégsem Előd tanulhatta a történtekből, hanem a magyar politikai szféra nála értelmesebb része. Az ellenzéki pártoktól újságírókon át a független értelmiségiekig az elmúlt években, sőt évtizedekben állandó szöveg volt a szélsőjobbtól való elhatárolódás üzenete; hogy ne reagáljunk a problémafelvetéseikre, nézzük őket levegőnek, ne vegyünk tudomást róluk. Meglepő módon az elmúlt időszak legsikeresebb Jobbik-oltását követően jutott eszébe az LMP egy részének, hogy levegőnek nézze a szélsőjobbos képviselőket, amit két okból is nehezen tartok értelmezhetőnek. Egyrészt azért, mert Ertsey pontosan egy Novák Elődnek címzett levéllel tette az alelnököt nevetségessé, másrészt pedig az LMP-nek igen lassú felfogással kell rendelkeznie, ha két és fél év kellett ahhoz, hogy felismerjék: a Jobbik egy minden szempontból vállalhatatlan politikai alakulat, amelyikkel közepesen sem jó fej dolog jópofizni.

Továbbá: szép gesztus kiállni a szélsőjobb ellen, még szebb az összefogás, például Bajnai, Rogán és Mesterházy közt, de mintha eközben elsikkadna egy kurrensebb téma, az Európai Unió egyik legkevésbé demokratikus törvénye (a héten elfogadott választási eljárásról szóló törvény). Szóval persze, jó dolog Rogán szereplése az antiszemitizmus elleni tüntetésen, de tapsikolni majd akkor fogok, ha a Fidesz befejezi azt a gyakorlatát, hogy pontról pontra valósítja meg a Jobbik programját; és nem akarja nyilasok műveit lenyomni a gyerekek torkán úgy, hogy e műveknek a felelős miniszter nem csak irodalmi értékével, de még címével sincs tisztában.

No meg annak fogok majd örülni, ha a kormány és ellenzék közösen zúzzák szét a szélsőjobb érveit és programját. Ha nemcsak felismerik, de napi szinten alkalmazzák is a Jobbik elleni egyetlen sikeres stratégiát: a kompetencia megkérdőjelezését, a leleplezést. A Jobbikot pontosan azzal lehet hiteltelenné tenni, ha rávilágítunk, mennyire nem értenek semmihez. Hogy Volner János gazdaságpolitikai elképzeléseinek pontosan olyan kevés értelme van, mint amennyire üres Vona Gábor csendőrségről szóló hadoválása. Hogy a párt cigányellenessége kormányon előbb hozna éhséglázadást és totális káoszt, mint rendet és békét. Hogy Gyöngyösi Márton és Novák Előd antiszemitizmusa többek között saját korábbi pártvezetőjük ellen is irányul és irányult már akkor is, amikor még senki nem tudta róla, hogy.

Az már a 2009-es EP-választási kampányban megmutatkozott, hogy riogatással, szélsőjobbozással, nácizással semmire nem lehet jutni, még akkor sem, ha kritikáink tárgya történetesen egy riasztó, szélsőjobboldali vagy náci párt. A szakértelem totális hiányára kell rávilágítani, az álszentséget kell leleplezni. És akkor a Jobbikból semmi nem marad, csak egy óriási vicc.