Olasz kutatók négy éven át vizsgálták az általuk csak „reggeli álomfelidézésnek” nevezett jelenséget, eredményeiket pedig a Communications Psychology tudományos folyóiratban publikálták. Vizsgálataik középpontjában konkrétan az volt, hogy a különböző tulajdonságok, valamint viselkedésformák miként befolyásolhatják azt, hogy ébredést követően emlékszünk az álmainkra. Vagy éppen nem.

S bár apróságnak tűnhet, a kutatók szerint ez a képesség, és ennek megértése jelentős hatással lehet az álmok egészének vizsgálatára. És úgy tűnik, az, hogy mennyire emlékszik reggel az álmaira, nem csupán a véletlen műve – húzza alá összegzésében a Gizmodo. Ebben ugyanis az is szerepet játszik, hogy a személyes attitűdök, a kognitív tulajdonságok, és az alvás dinamikája milyen hatással van egymásra.

Giulio Bernardi pszichológus, a tanulmány vezető szerzője elmondta: a most tett felismerések nem pusztán az álmodás képességének meghúzódó mechanizmusok megértését segítik, hanem azt is, hogy az álmok milyen szerepet töltenek be a mentális egészség és az emberi tudatosság terén.

Bernardi kutatótársaival több mint 200, 18 és 70 év közötti résztvevőt vizsgált. Arra kérték az alanyokat, hogy egy 15 napos időszak alatt jegyezzék fel az álmaikat, és viseljenek alvásmonitorozó órát. A vizsgálati időszak előtt és után ki kellett töltsenek több tesztet és kérdőívet személyes témákról, például arról, hogy mennyire érdeklődnek az álmok iránt.

A kutatók az álmok felidézésének képességei terén széles spektrumot véltek felfedezni, több potenciális befolyásoló tényezővel. Az egyik példa, hogy azok, akik saját bevallásuk szerint „pozitívan” állnak az álmukhoz, és gyakran álmodoznak, azok hajlamosabbak is arra, hogy fel tudják idézni az álmaikat. Sőt, még az is szembetűnő volt, hogy az évszakok is hatással tudnak lenni erre a képességre: tavasszal például sokkal többen tudták felidézni azokat, mint télen.

Azok is nagyobb valószínűséggel emlékeztek az álmaikra, akik nem aludtak olyan mélyen (ez főleg a fiatalokra jellemző), az idősek azonban gyakran ébredtek úgy, hogy érezték, álmodtak, de nem tudták felidézni azt.

A tanulmány még csak az út eleje, és megalapoz a jövőbeni klinikai vizsgálatoknak, melyek segíthetnek megválaszolni számos, az álmokat érintő kérdéskört. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány önbevalláson alapult, így előfordulhat bennük például elfogultság.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.