A napfogyatkozások szempontjából épp a megfelelő korban jár a Föld: bár a Nap átmérője nagyjából 400-szor nagyobb a Holdénál, annyival messzebb van a Földtől, hogy az égen nagyjából egyforma méretűnek tűnnek. Ennek köszönhető, hogy teljes napfogyatkozás idején a Földet kísérő égitest éppen elfedi a Nap egészét.

Ez persze nem volt mindig így: négymilliárd évvel ezelőtt háromszor nagyobbnak láttuk volna a Holdat a mai méreténél, a számítások szerint 600 millió év múlva pedig már annyira eltávolodik a Földtől, hogy nem fogja teljesen elfedni a napkorongot.

Természetesen a Naprendszer más bolygóin is előfordulnak napfogyatkozások. Ám nem mindenhol játszódnak le ugyanúgy. A Marsnak például két holdja van, a Phobos és a Deimos, a NASA marsjárója, a Perseverance pedig most előbbi kapcsán készített egy timelapse videót arról, hogyan néz ott ki a jelenség.

A rover által megörökített eseményre február 8-án került sor. A rögzített képsorok laikusként csodásak, a tudósok számára azonban hasznos információkkal is szolgálnak. Lehetőséget adnak például arra, hogy a tudósok megmérjék a holdak pályájában bekövetkező finom változásokat – írja az IFLScience.

Az ár-apály jelenség miatt a Phobos mozgatja a Mars belső kérgét, a hold pedig egyre közelebb kerül a vörös bolygóhoz. Utóbbi változása pedig feltárja, hogy mennyire ellenálló a bolygó felszíne alatt a kéreg és a köpeny, ezzel pedig arra is fény derülhet, hogy milyen anyagok alkotják ezeket.

A Phobos egyébként a számítások szerint 50 millió év múlva olyan közel kerül majd a Marshoz, hogy vagy becsapódik a bolygóba, vagy darabokra szakad, és gyűrűt képez az égitest körül. A Deimosra sem vár sokkal szebb jövő, de az az épp ellenkező irányba tart, így évmilliók múltán kikerül a bolygó gravitációs vonzásából, majd sodródni fog az űrben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.