Noha a jövő – legalább részben – az elektromos, esetleg a hidrogénalapú autózásban rejlik, teljesen szinte lehetetlen száműzni az utakról a hagyományos, belsőégésű hajtásláncokkal szerelt járműveket. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos gépek esetében eleve nem is nélkülözhető az ilyen motorok használata.

Itt jöhet képbe az, hogy mi lenne, ha az üzemanyagokon változtatnánk, és megpróbálnánk azokat környezetbarátabbá tenni – ez részben, a bioüzemanyagok útján már meg is valósult, és lehet, hogy a jelenleginél is fényesebb jövő állhat előttük, köszönhetően egy újonnan kifejlesztett enzimnek.

Mint az Interesting Engineering kifejti, a bioüzemanyagok azért is számítanak megújulónak, mert az égésük során annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit mondjuk egy növény a növekedése során elnyel. Az ilyen üzemanyagok alapjául szolgáló biomassza mindenféle, már nem élő fajból, növényekből, állatokból és mikroorganizmusokból állhat.

Piszkos ötlet, de 3200 km-re elég: emberi szennyvíz hajtja majd a vonatot

BioUltra néven mutatták be a woresteri mérnökök annak a vonatnak a prototípusát, amelyik biometánt tankolva 3200 km-t is képes megtenni egyhuzamban.

Az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL) szakemberei most kifejlesztettek néhány újtípusú enzimet, mely a növények esetében fog azon segíteni, hogy azok méginkább alkalmasak legyenek biomassza előállítására.

A megoldás kulcsa, hogy az új enzimek megváltoztatják a növények sejtfalát alkotó vegyi anyagokat, így könnyebb hozzáférést biztosítva az üzemanyag-előállításban fontos cukrokhoz – ezek alapvetően nehezen felszabadíthatóak.

Chang-Jun Liu, a Plant Biotechnology Journal folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, a laboratórium vezető növénybiológusa 15 éve dolgozik a szóban forgó, monolignol 4-O- metiltranszferázokkal (MOMT-k), melyek mesterségesen előállított enzimek. Ezek segítenek a cukor felszabadításában.

Kávézaccból készít üzemanyagot egy brit cég

Hatmillió tonna kávézacc keletkezik egy nap, amit akár bioüzemanyagként is lehet hasznosítani.

A szakember és csapata már tesztelte is a megoldást nyárfákon és füvön, lévén ezek nagy mennyiségben tudnak biomasszát előállítani. Összességében, egy ilyen növényből nagyjából 30 százalékkal több cukor vonható ki – ez pedig a jövőben fontos lehet a bioüzemanyag-termelésben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.