A PwC Net Zero Economy Indexe idén 15. alkalommal vizsgálja a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Vagyis, hogy mennyire képesek a gazdaságok elválasztani a gazdasági fejlődést a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

A PwC most megjelent elemzése szerint veszélyes mértékű az elmaradás a biztonságos jövőbeli éghajlat megteremtéséhez szükséges törekvésektől. A tavalyi 15,2 százalékhoz képest már évi 17,2 százalékos dekarbonizáció szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5 Celsius-fokkal, ami az előző évben elért szint (2,5%) hétszerese és az elmúlt két évtizedben megvalósult világátlagnál (1,4%) tizenkétszer gyorsabb ütem.

Aggasztó, hogy 2000 óta egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11 százaléknál magasabb szén-dioxid-mentesítési rátát elérni; a legmagasabb szintet (-10,9%) az Egyesült Királyság ütött meg még 2014-ben. Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43 százalékkal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis – a jelenlegi számítások szerint – a szén-dioxid-intenzitást 78 százalékkal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.

„Az Index jól illusztrálja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális törekvések és a jelenlegi előrelépés realitása közötti növekvő különbséget. A szél- és napenergia hasznosításának régiókon átívelő gyors terjedése is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs törekvések sikeresek és nem gátjai a gazdasági növekedésnek” – idézi a PwC Magyarország közleménye Sávoly-Hatta Anita ESG-ért felelős cégtársat.

Fordulóponthoz ért a világ, úgy néz ki, innen már nem lehet megállítani a Nap energiáját

Brit kutatók előrejelzése szerint nincs visszaút, a napenergia egyértelműen dominanciára tör energiatermelésében. Hogy igazán teret nyerjen, ahhoz négy fontos problémát is meg kell oldani. 13 millió ember veszítheti el ezáltal a munkáját világszerte, de ez most kifejezetten jó hír.

Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A napenergia 24,4 százalékos éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1 százalékkal bővült. A PwC szerint mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5 százalékkal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.

A gazdasági növekedés és az energiafogyasztás ugyanis kettéválik, de nem kellő ütemben. Míg a G7-országok 1,2 százalékkal tudták csökkenteni a szén-dioxid-intenzitásukat a 2019 óta elért 2,3 százalékos éves átlaghoz képest, addig az E7-országok 2022-ben 2,8 százalékos dekarbonizációs rátát értek el a 2019-es 1,7 százalékos évesített csökkenéshez viszonyítva.