Eddig soha nem látott fehér törpe csillagra bukkantak nemrég a Kaliforniai Technológiai Intézet, a Caltech tudósai – írja a The Guardian. A csillagászok mérései szerint az égitest egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből áll, míg a másik oldala héliumból.

Ilaria Caiazzo, a csapta asztrofizikusa és a vizsgálat vezetője szerint ez az első dokumentált esete annak, hogy egy magányos csillag ilyen furcsa tulajdonsággal rendelkezik. A szakember azt mondja, mindenki hitetlenkedik, akinek megmutatja a feljegyzéseit. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.

Az égitest majdnem 1000 fényévre található a Földtől a Hattyú csillagképben. A Janus nevet adták neki, a római kétarcú isten után. Hivatalosan a ZTF J203349.8+322901.1 kódnevet kapta.

Caiazzo fehér törpék után kutatott, az egyik jelölt pedig azzal tűnt fel, hogy nagyon gyorsan változik a fényessége. A további megfigyelések során kiderült, hogy a Janus 15 percenként fordul meg a tengelye körül. A spektrometriai vizsgálatok alapján kiderült, hogy az egyik oldala szinte teljesen hidrogénből, míg a másik szinte teljesen héliumból áll.

Ha közelről néznénk meg, akkor az egész kékes lenne: az egyik oldalán a felszín úgy nézne ki, mint a Napé, míg a másik sokkal simább képet festene. Ez utóbbi a hidrogénes oldal. Caiazzo szerint a csillag létezését nehéz megmagyarázni, mivel a gázoknak alapvetően keveredniük kellene egymással.

A magyarázat szerint a Janus egy ritka átalakuláson megy keresztül, ami a fehér törpe evolúciójához kapcsolódik.

A fehér törpék olyan csillagok maradványai, amelyek egykor olyanok voltak, mint a Nap. Ahogy a csillagok öregszenek, vörös óriássá duzzadnak, majd végül ledobják külső légkörüket és a mag sűrű, forró fehér törpévé zsugorodik: nagyjából akkora lesz, mint a Föld, miközben akkora lesz a tömege, mint a Napé.

Caiazzo úgy véli, nem minden fehér törpe felszínén lesz domináns a hélium a hidrogén helyett, így elképzelhető, hogy épp egy ilyen csillagot sikerült megtalálni. Ha valóban ez a helyzet, akkor a szakemberek szerint az aszimmetrikus mágneses tér miatt válhatott így ketté az anyag a csillagon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.