Május 31-én, kedden érkezett a hír: azonosították az első majomhimlős esetet Magyarországon, így az alapvetően afrikai terjedésű betegség hozzánk is megérkezett. Amit eddig tudni lehet, az az, hogy egy 38 éves férfi lett beteg, de azt már nem, hogy járt-e külföldön, és hogy kivel/kikkel lépett kapcsolatba. Állapotáról sem közöltek egyelőre részleteket.

Az, hogy nálunk is megjelent a vírus, igazából nem annyira meglepő: a kutatók már a napokban is hangoztatták, hogy számítanak erre, noha a többség abban is egyetértett, hogy járvány aligha lesz belőle. De mi történt eddig, és hogy jutott el hozzánk is a betegség? Ezekre a kérdésekre adunk választ alább.

Bő két hete, már május 16-án is szó volt róla, hogy az európai régióban is jelen van a majomhimlő. Akkor az Egyesült Királyságból érkeztek aggasztó(nak tűnő) hírek, amik szerint az ottani szakértők – viszonylag – rövid idő alatt három ilyen beteget is kiszűrtek. Ezután Amerikában is találtak legalább egy fertőzöttet, akit kórházba is szállítottak. Az illetékesek hozzátették ugyanakkor, hogy a páciens jó állapotban van.

AFP

A vírus ezután kezdett jobban terjedni Európában, legalábbis, ha a témában íródott hírekből indulunk ki. Május 20-án ugyanis már Németországban, Franciaországban és Belgiumban is szűrtek ki majomhimlős eseteket. Két napra rá, május 22-re Izraelben és Svájcban is azonosították a kórokozót, aztán pedig Szlovéniában és Csehországban is – ezután bukkant fel nálunk.

Mi ez?

A majomhimlőnek két fajtáját ismerni, a közép- és nyugat-afrikai változatot. Európában szerencsére az enyhébb megbetegedést okozó, vagyis a nyugat-afrikai jelent meg. A betegség egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, azaz: hogy valaki elkapja, mindenképpen szoros kontaktusba kell kerülnie egy beteggel.

A fertőzés tünetei a kezdeti szakaszban a következők: rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat. Ezután jelennek meg a kiütések, hólyagok, amik jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen előfordulhatnak.

Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint a vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. Szerinte a fertőzés a szoros testi kontaktuson kívül egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel.

A betegség 2–4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.

Jó hír azonban, hogy a majomhimlős beteg általánosságban két héten belül, mindenfajta terápia nélkül, magától felgyógyul. Müller ugyanakkor azt is mondta: mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén pedig orvoshoz kell fordulni.

Járvány (valószínűleg) nem lesz belőle

Mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO), mind a témában eddig nyilatkozott orvosszakértők azt mondták, hogy az Európában megjelent majomhimlő nagy eséllyel nem okoz majd a Covid-19-hez hasonló világjárványt. Ugyanezt fogalmazta meg Kemenesi Gábor pécsi virológus is, aki arról írt: a majomhimlőt már régóta ismerjük, így előnyünk is van.

Kemenesi Gábor

Csortos Szabolcs - UnivPécs

A szakértő később azonban változtatott álláspontján, és akkor már úgy fogalmazott, hogy a majomhimlő látszólag európai járvánnyá kezdi kinőni magát. Kemenesi szerint a feltáratlan kapcsolatok az ismert megbetegedések között további eseteket jelentenek, és „minél több ismert eset van, annál több ismeretlenre számítunk.” A virológus arról is írt ugyanakkor, hogy a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítanak,

habár „minél nagyobbat szalad a vírus, annál nagyobb az esély a nem kívánatos meglepetésekre”.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint a majomhimlő nem olyan, mint a Covid, „ebből nem lesz világjárvány”. Szlávik azt is mondta lapunk kérdésére, hogy a betegség nagyon régóta ismert, évente néhány tucat eset fordul csak elő, de volt már példa arra, hogy kisrágcsálók miatt Amerikában 40 ember fertőződött meg.

Duda Ernő virológus, immunológus professzor a hvg.hu kérdésére azt mondta: amennyiben a már ismert majomhimlőről van szó, akkor nincs ok az aggodalomra. Szerinte „ez egy trópusi vírus, rokona a rettegett feketehimlőnek, de embernél nem okoz súlyos tüneteket. Nem igazán tudjuk, mely állat az igazi gazdája, időnként mókusokról, majmokról terjed át az emberre”. Mint mondta, probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre. Az esély ugyan megvan erre, mondta Duda, de hozzátette, nem akar riogatni.

Duda Ernő

atv

Mik azok, amiket még a kutatók sem tudnak?

A Nature szerint több olyan fontos kérdés is van, amire a szakemberek szeretnék mielőbb megtalálni a választ. Az egyik ilyen, hogy most hogyan kezdődött a majomhimlő terjedése, a másik, hogy megmagyarázhatja-e a vírus genetikai változása a mostani járványt, a harmadik pedig, hogy megfékezhetők-e a járványok.

A hülyeség már terjed

Mindez természetesen nem akadályozta meg a konteósokat, hogy vad elméleteket kezdjenek terjeszteni a majomhimlőről. Ebbe már Bill Gates-t, a Microsoft milliárdos társalapítóját is belekeverték az álhírgyárosok, majd pedig jött a Covid-vakcina témája: elterjedt ugyanis, hogy a majomhimlőt a koronavírus elleni oltás indította útjára, de ahogy a Gates-t érintő elmélet, úgy ez sem igaz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.