A müncheni Süddeutsche Zeitung négy munkatársa több hónapon át interjúzott, míg végül összeállt a cikkük, amely szokatlan, de Merkelhez illő módon a Siemens S55-től a Samsung Galaxy S8-ig vázolja fel a kancellár pályájának ívét. Igen, Merkel kormányzásának fontos eszköze volt a mobiltelefon – állítják a szerzők, miután rengeteg politikust kérdeztek meg a tapasztalataikról. Még az is lehet, hogy a feltűnés nélküli, csöndes kommunikáció kifejezetten passzolt a kompromisszumkereső, türelmes kormányzási stílusához.

Az ezüstszínű Siemens S55 már akkor Merkel ridiküljében lapult, amikor még nem volt kancellár. Már frakcióvezetőként elkezdett gombnyomással politizálni. Ez a Siemens lett aztán 2005-ben a titkosított kormányfői telefon. Egy, a nyilvánosság előtt keveset szereplő német vállalat, a Secusmart (időközben a Blackberry leányvállalata) végezte az átalakítást. Szétcsavarozták a készüléket, beforrasztottak egy chipet – akkoriban ez így ment. Használata türelmet kívánt: a kapcsolásig fél perc is eltelt, közben kulcsocska táncolt az egyszerű kijelzőn. A készülék ma már a bonni történelmi múzeumban van.

A Secusmart ügyvezetője, Christoph Erdmann felidézte, hogy a mindenkori német kormányok sokáig ragaszkodtak ahhoz, hogy európai telefont használjanak. Az utolsó európai gyártónak, a Nokiának azonban nem volt vonzó üzlet ötezer lehallgatásbiztos kormánytelefon: a finneknél akkoriban a legkisebb tétel napi ötezer készülék volt. Így megint házilag alakították át a telefonokat. Merkel egy Nokia E51-et kapott a Secusmarttól.

Amikor a kancellár már maileket is küldött volna a telefonjáról, nem maradt európai gyártó, amelyikhez fordulhattak volna. Erdmann a Blackberryt környékezte meg, és nagyon megkönnyebbült, amikor az amerikai cég – már csak pr-okokból is – igent mondott. Merkel sokáig ragaszkodott a nyomkodható gombokhoz. A Blackberryt csak 2018-ban cserélte fel egy – szintén átalakított – Galaxy S8-ra.

Természetesen nem maradhat ki a történetből az Edward Snowden nevéhez fűződő 2013-as leleplezés: az egyik amerikai titkosszolgálat Merkel telefonját is lehallgatta. A Secusmart jövője forgott kockán, de még aznap kiderült, hogy nem a védett kancellári készülékről volt szó, hanem egy másodtelefonról, a CDU pártközpontjának egyik közönséges mobiljáról.

Bár maga Merkel nem nyilatkozott e fontos kérdésben, másoktól megtudták a müncheni riporterek, hogy a kancellár azért is nagyon hasznos kommunikációs eszköznek tartotta legendás sms-eit, mert rengeteg időt tudott megtakarítani az udvariassági formulák elhagyásával.

Több politikus felidézte, hogy Merkel értekezletek vagy kormányülések közben is rövid szövegeket küldött nekik, akár az asztal túloldalára is. 

Már-már történelmi az az sms-váltás, amelynek szerepe volt a 2010-es elnökválasztásban. Az ellenzéki szociáldemokraták nevében Siegmar Gabriel sms-ben ajánlotta a posztra a pártonkívüli Joachim Gauckot, de az sms valahogyan kiszivárgott, Merkel megsértődött, és egy kereszténydemokrata tartományi miniszterelnökből, Christian Wulffból csinált elnököt. (Az ő utóda lett – hamarabb, mint gondolták volna – Joachim Gauck.)

A kiszivárogtatott sms-nek is tulajdonítják a müncheni riporterek, hogy több politikus még most sem szívesen nyilatkozott Merkel kommunikációs szokásairól.

Sose lehet tudni: ha valaki hibázik, hátha nem kap több sms-t Merkeltől.

Az sms-özön egy része persze protokoll, udvariasság, viszonzásra váró figyelmesség, mint például a születésnapi üdvözletek sora. De a cikk sorra szólaltat meg olyanokat is, akik határozott megbecsülést éreztek ki a kancellári üzenetekből. Köztük a német női fociválogatott tagjai, akiknek edzőjéhez minden mérkőzés után érkeztek gratuláló vagy vigasztaló szavak a legmagasabb helyről.

Akadt ellenzéki politikus, akit egy választási vereség után Merkel sms-e győzött meg, hogy ne hagyja faképnél a politikát. Egy kereszténydemokrata politikus biztos benne, hogy Merkel sms-ei sokat segítettek, amikor súlyos betegségből kellett felépülnie.

„Angela Merkel mindig magánál tartja két fegyverét, a mobilt és a táblagépet – árulta el Horst Seehofer belügyminiszter. – Nem ismerek olyan embert, aki nála jobb lenne multitaskingban.“

Ritka eset, hogy Merkel figyelmét elkerüli egy hívás, de így járt Wolfgang Bosbach kereszténydemokrata politikus. Amikor a Legyen Ön is milliomos műsorában híres emberek vetélkedtek (jótékony céllal), Bosbach a keletnémet Merkelt hívta föl telefondzsókerként – a kérdés egy NDK-mosógépre vonatkozott –, de a kancellár pont foglalt volt.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a Merkel által kormányzati szintre emelt sms-ekkel mi fog történni. Most még az is bizalmas adat, hogy a kancellár naponta hány üzenetet küld. Az is titok, hogy melyik emodzsikat használja gyakrabban. Ami az archiválást illeti, az országos levéltár (Bundesarchiv) még nem kapott Merkel-sms-eket. A lap mindenesetre feltételezi, hogy a politikailag jelentős üzenetek tartalma írásos formában a levéltárba került vagy kerül.

Ha így lesz, az utókor e tekintetben többet fog tudni Merkelről, mint mondjuk Helmut Kohlról, aki 1998-ig volt kancellár. A cikk végén róla azt idézik fel a szerzők, hogy mindig volt nála néhány ötmárkás. Ha autóval vitték valahová, a pihenőhelyeken gyakran eltűnt egy telefonfülkében, hogy bizalmasan megbeszélje, ami a megérkezéséig már nem tűrt halasztást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.