Az utóbbi időben rengeteget lehetett olvasni arról, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG-oltás, lassabban terjedt el a koronavírus. Egyelőre viszont csak az valószínűsíthető, hogy enyhébbek a tünetek azoknál, akik újszülött korban megkapták az oltást, de a WHO még ezt is vizsgálja.

A korábban a Magyar Tudmányos Akadémiához tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (KRTK KTI) azt írja, hogy

a BCG-oltás a rendelkezésünkre álló tudás szerint a beoltott gyerekeknek is csak kb. 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen, ezért meglepő lenne, ha a koronavírus ellen tovább védene.

Ez még nem jelenti azt, hogy az oltást ne lenne eredményes más területeken.

"A BCG-oltásba vetett reményt viszont táplálhatja, hogy vannak kutatások, amik alapján feltételezhetjük, hogy a BCG-nek általános immunerősítő hatása van, amely akár idősebb korig is kitarthat, illetve hogy számos más tényezővel összevetve a BCG-átoltottság függ össze legerősebben a COVID-19-ben meghaltak arányával" – írta a KRTK KTI.

Az intézet emlékeztetett, hogy Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását,1950 és 1953 között az újszülötteknek kb. 30-40%-át oltották, ezelőtt pedig nem volt széles körű újszülöttkori BCG-oltás. Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében viszont szinte mindenki.

A koronavírus annál veszélyesebb, minél idősebb a beteg, a halálozási arány az életkorral növekszik, a KRTK KTI megjegyzi, hogy ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor 65 és 66 év között jóval nagyobbat ugrana a halálozási arány, mint más korosztályoknál.

"A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyeztetebbek lennének. Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem látunk az ábrán.

Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya. Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben"

A KRTK KTI írása megjegyzi, hogy Richard Bluhm és Maxim Pinkovskiy a Németország keleti és nyugati régiói közötti oltottságbeli különbséget vizsgálva ugyanerre a következtetésre jutott. Elemzésük szerint a

volt NDK területén tapasztalható alacsonyabb halálozási rátát sokkal inkább földrajzi tényezők okozzák, egyrészt hogy Nyugat-Németországba előbb ért a járvány, mint a keleti tartományokba, másrészt, hogy az országon belüli ingázás nem kelet és nyugat között erős, hanem a keleti és a nyugati országrészeken belül.

A német kutatók szerint nemcsak az időseknél, hanem a 35-59 éves lakosoknál is az látszik, hogy nem véd a BCG-oltás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.