A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, ebből az alkalomból pedig minden országnak lehetőséget adott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót.

Magyarország egy olyan exobolygót és csillagát nevezhette el, amelyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor), vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a Földhöz többé-kevésbé hasonló égitest is.

(Képünk illusztráció)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.