A Földünk teljes területének mintegy 70 százaléka, 360 millió négyzetkilométernyi terület óceán vagy tenger, amelyek kialakulása a harmadidőszak végére tehető.

A geotudomány egyes képviselői szerint az első óceán vize igen meleg – legalább 70 Celsius-fok – lehetett, míg mások úgy vélik, hogy a vízhőmérséklet közelebb lehetett a maihoz, amely 15 Celsius-fok körüli. Mindkét oldal a tengervízből leülepedett ásványok – mint a mészkőben lévő karbonátok – oxigénizotóp összetételében végbemenő változásokra alapozza feltevését, de különböző következtetéseket vontak le belőle. Nehéz ugyanis meghatározni azt, hogy az izotópösszetétel változását a tengervíz hűlése vagy a víz izotópösszetételében végbemenő változás okozza-e.

A kutatáshoz felhasznált tojás alakú szemcsék

Weizmann Institute of Science

Az izraeli tudósok kutatásukba a fenti képünkön is látható, ősi vas-oxidok finom koncentrikus rétegeiből álló kicsiny tojás alakú szemcséket vontak be, amelyeket a világ legkülönbözőbb pontjairól gyűjtöttek össze. A minták a legkülönbözőbb geológiai időszakokból származtak, a legöregebb mintegy kétmilliárd éves volt. Kalibrálták a hőmérsékletfüggő oxigénizotóp megoszlását a vas-oxidok és az üledékes oldatok között, és létrehozták tengeri vas-oxidok oxigénizotóp-jegyzékét az elmúlt kétmilliárd évre visszamenően.

A Weizmann Tudományos Intézet kutatói megállapították, hogy a víz izotópösszetételében végbemenő változás és nem a víz hűlése határozza meg a megfigyelt geológiai folyamatot. A tudósok szerint felfedezésük fontos kulcs lehet minden olyan tanulmányhoz, amely a primitív életformák fejlődésétől a tengervíz kémiájának geológiai történetét, változásait, a klímaváltozást kutatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.