Az Oceans Melting Greenland projekt nevének jelentése "az óceánok olvasztják Grönlandot", angol rövidítése, az OMG az Oh My God (ó, istenem) kifejezésre is utal. Nem véletlenül: a NASA missziója riasztó eredményeket is hozhat a klímaváltozásról. A projekt vezetője, Josh Willis azt reméli, pontosan meg tudják állapítani, miként semmisíti meg a globális felmelegedés a grönlandi jégtakarót. Meg akarják tudni, mi az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül: a levegő vagy a tengervíz emelkedő hőmérséklete. A válasz kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából.

A klímaváltozás kétféleképpen falja fel a grönlandi gleccsereket: egyfelől a meleg levegővel, amely idén nyáron rendkívüli értékeket ért el. A másik tényező a meleg, sós tengervíz, amelynek egy része a Golf-áramlattal érkezik, és alulról nyaldossa le a gleccserek parti széleit.

[Ha azt hiszi, hogy a klímaváltozás csak mese, nézze meg ezt a grönlandi fotót – csak előtte üljön le]

Amikor az 1990-es években Tom Mote, a Georgiai Egyetem tudósa – aki nem vesz részt a projektben – elkezdte kutatni a grönlandi jégolvadást, nem gondolták, hogy a víznek jelentős szerepe van benne. Azonban Willis elmélete szerint a víz olvasztja gyorsabban a grönlandi jeget. A projektvezető úgy látja, ma már az a kérdés, milyen gyorsan olvasztja fel a víz a jeget. Ha előrejelzése igaznak bizonyul, "nagyon valószínű, hogy Grönland gyorsabban elolvad, mint gondoltuk".

NASA

Dán kutatók mérései szerint az idei augusztus egyetlen napján 12,5 milliárd tonna olvadt el a grönlandi jégtakaróból. Összeséségében annyi a jég, hogy ha mind elolvadna, a világ tengereinek szintje hat méterrel lenne magasabb.

A NASA kutatói a vízfelszín alatt 200 méterrel mélyebben mérik a hőmérsékletet és a só koncentrációját, mert a víz lejjebb melegebb és sósabb, mint a felszínen. A mérések miatt öt éven át repülnek keresztül-kasul Grönland fölött egy 77 éve gyártott, majd tudományos célokra átalakított második világháborús repülőgéppel. A kutatók hosszú, hengeres szondákat engednek le egy speciális csőben a tengerbe. Számítógépen figyelik, elérte-e a szonda a kívánt mélységet és elkezdte-e mérni a hőmérsékletet és a sókoncentrációt.

Ha a tengervíz valóban sokkal nagyobb szerepet játszik a jégolvadásban, mint eddig vélték a tudósok, az azt jelentheti, hogy a tengerszint a várnál gyorsabban és magasabbra fog emelkedni. Emiatt még nagyobb parti területek kerülnek belátható időn belül víz alá.

A Notre Dame-i Egyetem szakemberei korábban egy térképet készítettek arról, hogy a tengerszint emelkedésének hol mi lesz a következménye: itt megnézheti, melyik országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.