Digitális diktatúra. Így foglalható össze röviden Matthew Carney, az ausztrál ABC News kínai tudósítója szerint az, ami a 1,4 milliárd embernek otthont adó országban épül. Az újságíró két kínai ember példáján keresztül, sok képpel mutatja be, miként is zajlanak a mindennapok. Melyek mögött teszt jelleggel már ott húzódik az úgynevezett társadalmi kreditrendszer, amely 2020-tól mindenkire és mindenre kiterjed majd.

A társadalmi kredit olyan, mint a kaland- és szerepjátékokban a képességpont. Csak ezt nem játékból használják, illetve aki Kínában él, egyszerűen nem dönthet úgy, hogy nem játszik. A tesztben nyilvántartottak mindegyikét egy 800-900 pontos rendszerbe sorolják be. Pontszámuk csakis tőlük függ: amikor a kormányzat által jónak ítélt dolgot tesznek, pluszpont kapnak, ám ha a kormány erkölcsi vagy politikai érzéke szerint helytelen dologba mennek bele, máris csökken a pontszámok.

A társadalmi kreditrendszer bevezetése korábban egyszerűen lehetetlen lett volna. Alapját ugyanis a technológia fejlettség jelenti. Az országszerte kiépített, több mint 200 millió (kültéri és beltéri) kamerából álló megfigyelőhálózat kiépítése csak a kisebb falat volt, a nagyobbik kihívás a képeket elemző és "értő" háttérrendszer jelentette. Ez ugyanis felismeri az állampolgárokat, járműveket, valószínűleg még egy-egy kirívó cselekedetet (például erőszakot) is képes "felfogni". Az okostelefonos alkalmazásokból – köztük üzenetküldőkből – és a különféle internetes szolgáltatásokból – például közösségi hálózatokból, talán még a Google készülő, kifejezetten Kínának fejlesztett keresőjéből is – szintén beérkeznek az adatok, melyeket a komplex rendszer rögtön a megfelelő állampolgárhoz kapcsol. Ahogy az illető egészségügyi és banki adatait is. Satöbbi.

Arcfelismerésre képes szemüveg egy kínai rendőrön. Mindent lát, mindent is

AFP / Stringer

Ha teljesen elkészül – azaz a tervek szerint 2020-tól – a megfigyelőrendszer nem csak azt látja majd, amikor a polgár bemegy egy boltba, hanem az az adat is beérkezik majd a központba, hogy ki mit tolt ki a pénztáron a kosarában. Ha például valaki "túl sok" alkoholt vásárol, az felveti a gyanúját annak, hogy alkoholista. Bár ez csak spekuláció, de valószínű, hogy ilyenkor más faktorokat is számításba vesz majd a rendszer, például az illető vonatkozó orvosi adatait. Az viszont már hivatalos, hogy ha valakinél ezek alapján erkölcstelen iszákosságot vél felfedezni a rendszer, akkor rögtön levon tőle néhány pontot. Persze ez fordítva is igaz: a "megfelelőnek" ítélt vásárlások pontokat hozhatnak a konyhára. Mindezt valós időben: a rendszer nem egy-egy adatlekéréskor vagy nap végén összesíti, hanem az ígéretek szerint mindenkiről minden valós időben lesz lekönyvelve.

Nehezíti a helyzetet, hogy nem csak a saját böngészési előzmények és vásárlási szokások, hanem a családtagok, sőt a közeli barátok viselkedése is befolyásolja az állampolgárok kormányzati megítélését. "Ha a legjobb barátod vagy az édesapád valami rosszat mond a kormányról, te is pontokat veszítesz" – írja az ABC kínai tudósítója.

A cikk képi anyagában szereplő Dandan Fan a példa rá: van, akinek tetszik mindez. A 36 éves marketingszakember szerint a rendszer nem tökéletes, de egy ilyen nagy és "összetett" ország esetében hasznos eszköz a stabilitás és a biztonság fenntartásához. A kínai nő nem csak kedveli a rendszert, de előnyeit is élvezi: a 800 pontos skálán 773 ponttal rendelkezik. Ennek köszönhetően kiemelt figyelmet, "VIP-ellátást" kap a hotelekben és repülőtereken. Ha hitelre van szüksége, nagyon kedvező feltételekkel nyújtja neki a bank. És persze hozzájuthat a legjobb egyetemi képzési programokhoz és az állásokhoz, melyekről az alacsonyabb pontszámmal rendelkezők nem is álmodhatnak. Ahogy a többi felsorolt előnyről sem. Bizonyos pontszám alatt pedig az állam alaposan megnehezíti a polgárok életét. A megítélés pedig örökölhető.

Repülőtéri azonosítás a Mission Impossible című filmből. Nem lehetetlen

Paramount Pictures

Ez nem mindenkinek jó hír. Az ABC News citálja Liu Hu példáját is. A kínai oknyomozó újságíró több – a kormányzat egészen magas szintjéig nyúló – korrupciót és gyilkossági ügyeket is felderített. Azt mondja, pártja és kormánya ellenségként tekint rá – és mivel alacsony a kreditpontja, korlátozták utazási lehetőségeit, nem mozdulhat ki városából. Hiába is próbál vonatjegyet foglalni, a szolgáltatás elutasítja a kérését. Állítása szerint kétmillió követőt számláló közösségi csatornáit lekapcsolták. Hu azt mondja: a kínaiak "szeme el van takarva, fülük be van fogva – keveset tudnak a világról, egy illúzióban élnek".

Hogy kinek mennyi pontja van, azt egyébként nem titkolják: Dandan Fan az ABC News újságírójának megmutatta azt az alkalmazást, mellyel okostelefonjáról bármikor ránézhet aktuális megítélésére.

"Szükségünk van egy társadalmi kreditrendszerre. Ahogy Hszi [Csin-ping] elnök mondja, gazdag és demokratikus ország leszünk" – fogalmazta meg véleményét az ausztrál újságírónak Dandan Fan férje, a szintén kiváló pontszámmal rendelkező Hsziao-csing Csang.

"Ha ezt bevezetik, Kína lesz a világ első digitális diktatúrája" – fogalmazta meg véleményét az ausztrál tudósító. És persze élnek olyanok az ázsiai országban is, akik az ő véleményét osztják.

Érdemes végigolvasni vagy legalább végiggörgetni az ABC News cikkét, a hatásos illusztrációk magukért beszélnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.