Az Európai Uniós nemrég életbe lépett adatvédelmi rendelete, a GDPR kapcsán azt gondolhatnánk, hogy az uniós döntéshozók nagyon is értik, 2018-ban pontosan mire is van szüksége a felhasználóknak. Az EU a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi rendeletét léptette életbe május 25-én, amire a Cambridge Analytica-szerű botrányokat látva nagyon is szükség van. Az uniós politikusok azonban most egy reformtervezettel álltak elő, ami nemcsak, hogy nem szolgálja a felhasználók érdekeit, de az egész internet létét fenyegeti.

Az uniós szerzői jogi irányelveket még 2001-ben fektették le, az elmúlt 17 évben azonban olyan változáson ment át az egész internet – a közösségi oldalak, a videómegosztók vagy épp a streameket közvetítő platformok megjelenésével –, hogy az irányelveket éppen ideje felülvizsgálni. Az új törvénytervezetről a jövő hét folyamán szavaznak majd, az Európai Parlament azonban kemény kritikákat kapott a szakmai szervezetektől, mert szerintük a koncepcióban súlyos hibák vannak.

Az egyik legvitatottabb részt a törvény 13. cikkelye jelenti, amely szerint a weboldalak és az internetes szolgáltatások a jelenleginél jóval nagyobb felelősséggel tartoznának a náluk megjelent tartalmakért. Az olyan webhelyek, ahová a felhasználók szöveget, képet, kódot, videót vagy hangot töltenek fel, kötelesek lennének azokat még a megjelenés előtt szűrni, és ha abban sérülne a szerzői jog, letiltani azokat. Érthetőbben: például a Facebookra, YouTube-ra, SoundCloudra, Instagramra vagy épp Tumblr-re feltöltött tartalmakat azonnal meg kell szűrniük a szolgáltatóknak. Legyen szó akár csak egy mémről is, az oldalaknak el kell azt távolítaniuk, különben súlyos büntetés elé néznek.

Ez is jogsértő tartalomnak számíthat.

Facebook / Szomszédok forever

A szakemberek a 13. cikkely miatt már meg is kongatták a vészharangot. Több mint 70 ismert szaktekintély, többek között az "internet atyjaként" aposztrofált Vint Cerf, vagy épp a World Wide Webet kitaláló Tim Berners-Lee is aláírták azt a levelet, amelyet az Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak címeztek. Mint írták, a 13. cikkely gyakorlatilag megöli az internet lényegét, és a szabadság, a megosztás, valamint az innováció helyét a felhasználók folyamatos ellenőrzése venné át.

A törvénytervezet 2016-os előkészítése óta a politikusok folyamatos kritikákat kapnak többek között az akadémikusoktól, emberi jogi csoportoktól, online vállalkozásoktól. Hogy ennek milyen hatása lesz, azt egyelőre nem tudni, a törvényhozók azonban június 20-án vagy 21-én szavaznak majd a törvénytervezetről.

A szakemberek szerint a törvényjavaslat ráadásul pont a szerzőket nem védi. Elméletileg ugyanis bárki feltöltheti más munkáját egy szerzői jogi rendszerbe, majd követelheti, hogy az egyébként jogos tulajdonos tartalmát töröljék.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.