A nagy adattömegekben komoly üzleti, szakmai és tudományos lehetőségek rejlenek. Az adatok valós idejű elemzéséből jobb döntések, jobb erőforrás-gazdálkodás és versenyelőny származhat. Az adatgyűjtés és adatelemzés révén olyan információkra tehetünk szert, amelyek felhasználásával javítható például az ügyfélkiszolgálás, előre jelezhetők a piaci igények, felgyorsítható a termékfejlesztés.

A valós idejű analitika (adatelemzés) a mezőgazdasági termelés fokozásában, illetve a veszteség mértékének minimalizálásában is fontos szerepet játszhat. A világ népessége 2050-re eléri a kilencmilliárdot. Ennek következtében az élelmiszer iránti kereslet várhatóan közel 70 százalékkal fog növekedni. A pontosabb időjárás-előrejelzés lehetővé teszi például a legideálisabb betakarítási időpontok meghatározását,és így a terményhozam növelését. A megfelelő időben elvégzett növényvédelem pedig biztosíthatja az alacsonyabb környezeti terhelést.

Szintén az időjárás meghatározásában van szerepe azoknak az apró szenzoroknak, amelyeket például egy viharzónában szétszórva tudják a szakértők elemezni az adatokat, így tanulmányozva például a tornádók működését.

Egy másik példa az energiafelhasználáshoz kapcsolódik. Az energiahálózatok terhelésének kiegyensúlyozását a jövőben olyan, hálózatba kötött eszközökön futó alkalmazások teszik lehetővé, amelyek automatikusan – az energiaszükségletek folyamatos monitorozásával – megújuló energiára váltanak, vagy az éppen legkedvezőbb árakat kínáló szolgáltatók hálózatára csatlakozva segítenek a takarékosságban.

Ahogy a fenti példák is mutatják, a Big Data mit sem ér az adatok megfelelő és azonnali értékelésén alapuló döntések nélkül. Ahhoz, hogy az Internet of Everything (IoE) világában értelme legyen az analitikának, az IT-nak el kell juttatnia az adatokat azokhoz a szakértőkhöz, akiknek ezekre adatokra valós időben szükségük van.

A Cisco várakozásai szerint a következő négy évben csaknem négyszeresére nő a valós idejű analitika területére irányuló kockázati tőkebefektetések mértéke. De mivel a valós idejű kommunikáció nem mindig lehetséges a hálózat terheltsége, vagy a rossz minőségű kapcsolat miatt, a késleltetés és a hálózati terheltség problémáira ad választ az úgynevezett Fog Computing, amely – a felhő kiegészítéseként – a hálózat „szélén” számítási és tárolókapacitást biztosít, és a hálózati csatlakozásról is gondoskodik.