A találmány segítségével a repülőgépek szárnyait, épületeket, légvezetékeket és utakat is jégmentesen lehetne tartani komoly fagyok idején. A jégmentes technológia beépítése az anyagba ezen felül hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás a jelenlegieknél, mint például a vegyszerek alkalmazása, a sózás vagy a fűtés.

A megoldás keresésekor a Harvard School of Engineering and Applied Sciences és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a természethez fordultak, mert a szúnyog például képes párátlanítani a szemét, a molnárpoloskák lába pedig száraz marad, amikor a vízen futnak. Ezután nagysebességű videofelvételeket néztek meg mélyfagyasztott cseppek nanoszerkezetű felületekkel való találkozásáról. A csepp először szétterült, majd újra gömbformát vett fel, és visszapattant a felületről, mielőtt odafagyhatott volna. Egy sima, szerkezet nélküli felületen ezzel szemben a csepp szétterült állapotban marad, majd megfagy.

A ScienceDaily című tudományos portál beszámolója szerint a kutatók sokféle geometriai szerkezetű és felbontású felületet hoztak létre, hogy végül kilyukadjanak az optimális megoldásnál, amelyen még mínusz 25-30 Celsius fokon sem fagynak meg a cseppek. Ennél nagyobb hidegben pedig nem megfelelően tapad oda a jég, így könnyűszerrel eltávolítható.

A hagyományos jégmentesítő módszerekhez képest nem csak hatékonyabb, környezetbarátabb is a nanoszerkezetű anyagok bevetése. A repülőgépek jégmentesítésénél alkalmazott vegyszerek ugyanis használatukat követően a környezetbe jutnak, bemosódnak a vizekbe csakúgy, mint az úttestre kijuttatott só.

A kutatók úgy vélik, hogy hamarosan ki lehet fejleszteni az új típusú bevonatot, amelyet számos anyagba közvetlenül be lehetne építeni.