A kanadai Royal Tyrrell Paleontológiai Múzeum és a brit Portsmouth Egyetem kutatói azonban bebizonyították, hogy a zsiráf képes lehet az úszásra. Módszerük nem az volt, hogy bedobtak egy zsiráfot a mélyvízbe, hanem digitálisan kreáltak egy példányt rendkívüli pontossággal kalkulálva tömegét, térfogatát, alakját, tüdőkapacitását, teste súlypontját. Emellett a tudósok digitálisan kreáltak vizet is, számolva az áramlási és lebegési dinamikával, "kontrollcsoportnak" pedig egy digitális lovat használtak.

A végeredmény: egy kifejlett zsiráf 2,8 méter mély vízben már úszhat, ilyen mélységnél a felhajtó erő lebegtetheti az állatot. Csakhogy ingataggá válik hosszú lábai, nyaka, ám rövid teste okán. Mellső lábai lehúzzák testét, és hogy feje kint maradjon a vízből, nagyon kényelmetlen szögben kell tartania. Ráadásul a zsiráfok szárazföldi járásukkor a nyakukat sajátosan le-föl mozgatják, amivel könnyítik mozgásukat, mindez azonban vízben nem működik.

Összességében a kutatók arra jutottak, hogy a zsiráf tud úszni, de nagyon rosszul, a ló sokkal jobb úszó.

A kutatás gyakorlati haszontalanságára maguk a tudósok tértek ki tanulmányukban, de megjegyezték, hogy állatok számítógépes szimulációja használható érdekes kérdések megválaszolására - adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.