Négyszáznál több olyan mutációt találtak 139 génben, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy mekkora eséllyel kap el egy ember egy adott vírusfertőzést. Megállapításuk megmagyarázhatja például, hogy miért fertőz meg egyeseket szinte minden keringő vírus, míg mások megússzák a járványokat. A Milánói Egyetem munkatársai 52 olyan populáció genomját elemezték a világ különböző részeiből, amelyek az emberi evolúció elmúlt 200 ezer évében a vírusok széles körének voltak kitéve. A PLoS Genetics című nyílt hozzáférésű online tudományos portálon közzétett tanulmányban olyan helyekről származó mintákat vizsgáltak, ahol az éghajlat kedvező életfeltételeket biztosított a vírusok számára, ilyenek például Afrika meleg és nedves területei.

Az már korábban is ismert volt, hogy a vírusok befolyásolták az emberi génállomány kialakulását. Egyes tanulmányok adatai szerint a humán genom 8 százaléka az úgynevezett endogén retrovírusokból épült fel: ezek a retrovírusok beillesztették saját génállományukat az emberébe, miután megfertőzték az egyént. Az olasz szakemberek az emberi genomot átvizsgálva a fertőzések bizonyítékait keresték, és genetikai változatokkal kötötték össze őket. Több génmutációra bukkantak azoknál a mintáknál, ahol az adott népességet sok különböző vírus fertőzte meg.

Mint Manuela Sironi kutatásvezető elmondta, feltételezik, hogy több ilyen gén fogékonyabbá teheti az embereket bizonyos vírusokra. Hangsúlyozta, hogy még csak a kutatások bevezető szakaszában tartanak, remélik másoknak is sikerül igazolniuk eredményeiket. Hasonló módszerrel kívánják megkeresni a jövőben azokat a génvariációkat, amelyek a baktériumok és más kórokozók fertőzése iránt teszik érzékenyebbé az embereket - tette hozzá a genetikus.